November elsejétől a háztartási és ipari fogyasztók (hol maradnak a közintézmények: kórházak, iskolák, színházak stb.?) villany- és gázszámlájának egy részét gyors, átlátható és egyszerű eljárással, kompenzálja az állam – nyugtatott meg a miniszterelnök, aki csütörtökön hozzászólt az egyik hírügynökség online ötletbörzéjén. Kérdésre válaszolva hozzátette, a támogatások nyújtására megvan a megfelelő fedezet az állami költségvetésben.
Ekkor kezdtem el nyugtalankodni. Nem díjazom, ha átverik az embereket. A legutóbbi, 97/2021 számú szeptember 8.-i sürgősségi kormányrendeletben egy szó sem esik az erre a célra félretett összegekről, ez csak akkor lesz majd lehetséges, ha elfogadják a kompenzációt előíró kormányrendeletet, ugyanis az állami költségvetést elfogadni vagy módosítani csak érvényben levő törvények alapján lehet. (A 226 számú, a veszélyeztetett fogyasztókról szóló Törvényt csak 2021 szeptember 16.-án tették közzé).
A miniszterelnök nagyotmondásánál még elkeserítőbb és nyugtalanítóbb az a tény, hogy – negyven nappal a november elsejei határidő előtt – az ötletbörzén résztvevő felelős beosztású szakembereknek és politikusoknak nincs életképes, a gyakorlatban alkalmazható megoldásuk. Az elmúlt tizennégy év (ennyi telt el az Európai Unióhoz való csatlakozás óta) összes mulasztását az energiatermelés és szolgáltatás területén egycsapásra szeretnék behozni. Természetesen minden szereplőnek, az energiatermelőknek, a szolgáltatóknak, valamint a fogyasztóknak eltérőek az érdekeik. Megoldás csak közép- illetve hosszútávon érhető el, hisz a zöldenergiára való átállás hosszú és beruházásigényes folyamat. (A zöldenergia olyan energia, amely természeti folyamatok során állandóan rendelkezésre áll, vagy visszatermelődik: nap-, szél-, vízenergia, geotermikus energia stb.).
A miniszterelnöknek, a kormánynak látnia kell, hogy most a legfontosabb feladat, a koronavírusjárvány kezelése mellett, átsegíteni ezen a télen az energiapiac liberalizációját követő árrobbanás veszélyeztetettjeit.
Gyors, átlátható és egyszerű eljárás – mondta a miniszterelnök, amit még ő sem hihet. A kiszolgáltatott fogyasztókat védő, nemrég elfogadott és felmagasztalt törvény a gyakorlatban nem alkalmazható végrehajtási utasítások nélkül, amit jövő hétre ígérnek.
A tervezetet olvasva látható, hogy túlbonyolítják az eljárást, mindent az önkormányzatokra hárítanak. Az érthető, hogy a fűtéstámogatást a szükséges szociális ankétok miatt a polgármesteri hivataloknál kell igényelni, viszont a villamosenergia-támogatást egyenesen a szolgáltatóktól kellene, saját felelőségre kiállított nyilatkozattal, nem a tervezett 14 oldalas nyomtatvány kitöltésével. Így lehetne csökkenteni a bürokráciát, hisz az intézmények egymás közötti elektronikus adatközlést valósíthatnak meg, ugyanakkor a szolgáltatók is hamarabb juthatnak az állami szubvencióhoz. Mi több, az elszámolás, valamint annak utólagos ellenőrzése is egyszerűbb.
Az az elv is elfogadható, hogy csak az igazán rászorulók kapjanak támogatást, de ki fizesse meg azokat a veszteségeket amelyek az elavult távhővezetékek miatt keletkeznek, amiről a fogyasztó nem tehet? A kormány „bőkezűségéről” ne is beszéljünk, a támogatás mértéke nem fedezi még az inflációnövekedését sem, nemhogy a gáz- és energiaárak növekedését.
Egy eklatáns példa. Nyugdíjas házaspár esetében, ahol az egy főre eső nettó nyugdíj 1300 lej, más jövedelmük nem lévén, a tervezett támogatás gázfűtés esetében 25 lej havonta. Ez nem a megfelelő megoldás, még gondolkozzatok hölgyek, urak ott a kormányban!
A szerző blogbejegyzése 2021. szeptember 27-én.
