A görög mitológiában Kharón volt Hádész alvilágának révésze, aki pénzért szállította át a holtakat az alvilág határán levő Styx folyón, amennyiben tudtak fizetni, különben száz évig bolyonghatott lelkük.
Ez a görög mitológiai történet jutott eszembe, amikor végignéztem a legfrissebb pénzügyi és gazdasági statisztikákat, elemzéseket.
Inflációs adatok
Romániában az infláció 15 százalék felett jár, viszont, ha nem lenne az energiaárkompenzáció, valahol 20-25 százalék között lenne. Ezt az is igazolja, hogy míg a fogyasztóknál 15,3 százalék, a termelők esetében ez 53 százalék, aminek csak egy részét képesek lenyelni, a többit fokozatosan, áremeléssel áthárítják a fogyasztókra.
Magyarországon szeptemberben az éves inflációs ráta 20%-os volt, ami ársapkák nélkül év végéig 22-24 százalékon tetőzhet.
Hatékony-e a hatósági árplafon?
Eltérő a közgazdásztársadalom véleménye, de az általánosan elfogadott tény, hogy ugyan vonzó eszköz a kormányok számára, főként választások előtt, de csak különleges helyzetekben, rövid távon, maximum félévig érdemes alkalmazni.
A fölgyorsult inflációt hatósági árak bevezetésével csak ideig-óráig lehet lassítani, viszont negatív gazdasági mellékhatásai is vannak a piacgazdaságban. Leginkább a kis- és közepes vállalatok sínylik meg, nem lévén megfelelő tartalékuk, a banki hitelek növekvő kamatjait nem merik vállalni.
Szociális háló magas inflációban?
Az infláció a szegények adója, ők nem tudják elviselni az alapvető élelmiszerek, gyógyszerek áremelését, mert jövedelmük nem növekszik legalább az infláció mértékével.
A gazdaságpolitika fő feladata jelen esetben a legrászorultabb társadalmi csoportok azonosítása és megsegítése.
A szociális indokok által vezérelt hatósági ár igazságtalan az egykulcsos személyi jövedelemadó mellett, mert a magasabb jövedelemmel rendelkezők fogyasztása is magasabb, így többet profitálnak belőle.
A célzott jövedelemkompenzáció ugyan sokkal igazságosabb, mint az árplafon, viszont a rászorultság, a jogosultság megállapítása és ellenőrzése idő és ráfordítás igényes. Ezért az európai kormányok inkább az élelmiszerek és energiahordozók forgalmi adószintjét csökkentik, vagy a családoknak szánt pénzügyi juttatásokat emelik.
A hatósági ár mindig politikai ár, politikai célokat szolgál, haszna a döntéshozónak van belőle, ő osztja újra az állami költségvetés bevételeit, kénye-kedve szerint.
Így aztán egyértelmű, a lakosság fizeti meg a révészt, de nem biztos, hogy megüdvözül a továbbiakban.
Megjelent A Tanácsos Weboldalán 2022. október 11-én.
