A kormánykoalíció programja, tervei, szándékai szépek, de a közmondás szerint: – a pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve. Nem az elkárhozást vizionálom, arra utalok, hogy a jövő évi állami költségvetés parlamenti elfogadását követően, látva a konkrét adatokat, keserű szájízzel ébredünk rá a sanyarú valóságra.
Addig is próbálnak lelkileg felkészíteni minket. Ezen a héten értesített az áramszolgáltató, hogy január elsejétől duplájára emeli az áram árát, a gázszolgáltató pedig két és félszeresére. Majd kiderül, gyakorlatilag mekkora lesz az állami támogatás mértéke.
A 2022-es költségvetéssel az a gondom, hogy mind a PSD, mind a PNL be akarják váltani ígéreteiket, ami dicséretes törekvés. Viszont, ha foggal körömmel ragaszkodnak a bérek, nyugdíjak és egyéb szociális juttatások növeléséhez, megtartva az egykulcsos adórendszert, adóemelés, illetve újabb adók nélkül, akkor a bevételi oldal nem fedezi a kiadásokat. Ezt kölcsönből is biztosítva, növekvő, 5 százalék feletti kamatok mellett, a 2019 évi 35 százalékos államadósság 51,8 százalékra történő emelkedését jelenti jövőre. Ugyanakkor nem teljesül a PNRR-ben az uniónak tett vállalások egy része sem.
Természetesen papíron úgy kijön az egyenleg, ha a gazdaság a várt ütemben növekszik, és minden bevétel a legoptimálisabban, a tervezettnek megfelelően valósul meg. Ilyen az elmúlt harminc évben sosem fordult elő.
A gazdaság jövő évre tervezett 4 százalékos növekedése nagyrészt csak a belső fogyasztás serkentésével érhető el, mert az októberben jóváhagyott 3,8 milliárd euró uniós előleg leghamarabb decemberben lesz felhasználható, így csúszhatnak a jövő évi beruházások is.
A hirtelen meglódult, már 8 százalék közeli infláció mérséklődési üteme lassúbb lesz, mint a növekedési, nemigen fog jövőre 6 százalék alá kerülni, a gáz- és energiaárakat is figyelembe véve.
A szociális kiadások szükségszerű növelése ellehetetleníti az idei 8 százalékos költségvetési hiány 6,2 százalékra történő csökkenését jövőre. Ez a hiánycél úgy elérhető, mint eddig is, hogy levágnak a tervezett beruházásokból, ezentúl pedig minden fejlesztést szolgáló nagyberuházáshoz a forrást a helyreállítási terv (PNRR) biztosítja. Viszont ismerve az uniós források eddigi alacsony, 53,66 százalékos lehívási arányát, ez erősen megkérdőjelezi a 2023-as állami költségvetés előrevetített sarokszámait, amelyeket a jövő évi teljesítmény határoz meg.
Akkor ébredünk fel igazán.
A szerző bejegyzése A Tanácsos Weboldalán
