Napjainkban gyakran felmentésként alkalmazzák az ismert közmondást, bár némileg ellentmondneki a másik népi bölcsesség: az „amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra” elve, aminek alkalmazása optimális esetben megelőzi és okafogyottá teszi az előbbit. Két eset, eltérő tanulsággal.
A nemzetközi közvélemény túlnyomó többsége egyetért az Európai Unió és a NATO egyértelmű, Ukrajna védelmére, valamint az agresszor Oroszország szankcionálására hozott ez évi intézkedéseivel.
Utólag nehéz bizonyítani, de valószínű, hogy ha nyolc évvel ezelőtt, a Krím-félsziget 2014-es annektálását követően hasonló és egyöntetű lett volna Oroszország elítélése, a mostani háborúra nem kerül sor.
A nyugati országok által akkor foganatosított szankciók nem voltak elrettentőek. Sőt, általánosságban elmondható, hogy az orosz gazdaság a szankciók következtében sokkal önellátóbb lett, kevésbé kitett a világgazdaságban uralkodó folyamatoknak. GDP arányos államadóssága 2020-ra 20% alá csökkent.
Vlagyimir Putyin hosszú éveken át sikerrel építette az emberarcú orosz vezető imázsát és még 2014 után is voltak olyan világsztárok, mint Mickey Rourke, Gerard Depardieu vagy Steven Seagal, akik kiálltak mellette.
A bucsai és makarivi tömegsírok hírének nyilvánosságra kerülése páriává tette Putyint. Remélhetőleg az egységes fellépés visszatartja majd az orosz vezetést a további agresszióktól.
Múlt héten derült ki, az Átlátszó információi szerint, hogy a Magyarországra érkező uniós támogatások hatékony és szabályos felhasználásának biztosítására 2007-2013 között, az EU 92 milliárd forintot adott, ám az utóellenőrzések során talált számos szabálytalanság miatt a pénz negyedét, mintegy 20 milliárd forintot vissza kellett fizetnie a kormánynak. A FIDESZ-kormány egy darabig próbálta cáfolni az EU megállapításait, de aztán inkább elfogadta a közel 20 milliárd forint visszafizetését, hogy lezáruljon a Végrehajtási Operatív Program elszámolása és ne legyen más intézkedés is az ügyben.
Kevesekben tudatosul, hogy a késői, nyolc-tíz év utáni visszafizetés az állami költségvetésből, tehát az adófizetők pénzéből történik, nem pedig a kedvezményezettektől hajtják be.
Az elévülés miatt a későn helyett számukra marad a megnyugtató soha.
A szerző bejegyzése A Tanácsos Weboldalán 2022. április 17-én.