Az infláció húsz évig nem volt probléma, így az utóbbi három év ársokkja új és ismeretlen helyzet elé állított mindenkit. Az elszabaduló árak miatti problémákat mindenképpen kezelni kell.
Ha beszélni tudna az infláció, azt mondaná a magyar és román kormányfőnek, lassan, hogy mindketten megértsék:
– Fiúk, én olyan vagyok, mint a Covid, engem meg kell szokni, velem fogtok élni egy darabig. Nincs rögtön ható gyógyszer. A nemzetgazdaság felkészítése, az energetikai szektor szerkezeti átalakítása, modernizálása idővel csökkentheti a tüneteket.
– Viktor, a te „szankciós infláció elleni vakcinád” legjobb esetben egy placebo, de valójában erősít engem, ahogy megmondta neked Matolcsy, a Nemzeti Bank elnöke is. Kár világháborús analógiákra hajazni, nincs hadiállapot, hadigazdaság, a világ piacgazdasági üzemmódban maradt, csak elvakult híveid hihetik el, hogy amiért Magyarországon ilyen erős vagyok, azért kizárólag más a felelős, nem te.
– Marcel, te csak pár napja vagy miniszterelnök, légy megfontoltabb, körültekintőbb! Először is, nincs olyan korlátlan hatalmad a törvényhozás, az állami adminisztráció, a bűnüldöző szervek és intézmények felett, mint a Viktornak. Ezért kényes problémákat nem tudsz erőből megoldani, nem is lenne szerencsés. Gondolj a tanügyiek sztrájkjára. Ne hivatkozz a franciaországi élelmiszerár-korlátozásra, egyrészt mert az félönkéntes lesz, ha lesz, másrészt csak július 1-től lép életbe, eredményét később fogjuk meglátni. Az élelmiszeripari ármechanizmusba történő adminisztratív beavatkozás árát végül így is, úgy is, a lakosság fizeti meg.
– Fiúk, kérdezlek benneteket: milyen eszközeitek vannak arra, hogy azok a vállalkozások, a haveri körön kívül, amelyek az árszabályozás miatt veszteségesek, illetve cash flow-problémákkal küszködnek, talpon tudjanak maradni? Várom nyilvános válaszaitokat, addig is maradok tisztelettel.
Megjelent A Tanácsos Weboldalán 2023. június 23-án.