Úgy tűnik, a hatalomban töltött évek számával arányosan nő a luxus- és/vagy a családszeretet. Nemzetközi példák bizonyítják napjainkban is, nem szükséges Ceaușescu-ig visszatekinteni.
Amikor 2021 januárjában Alekszej Navalnij orosz ellenzéki aktivista csapata közzétett egy kétórás videót, amely Putyin Fekete-tengeri luxuspalotáját és a Monacónál 39-szer nagyobb magánbirtokát mutatta be, ami több mint 1,35 milliárd dollárba került, arra gondoltam: ez a diktátorság velejárója.
2021 szeptemberében egyetértettem az idén hatvanadik évét betöltő Orbán Viktorral, aki azt válaszolta a parlamentben, amikor egy képviselő a hatvanpusztai, milliárdos költséggel épülő Orbán uradalom felől kérdezte, hogy „a gyerekek nem beszélnek bele a szülők dolgaiba”.
Apja fia, nem kíváncsiskodott honnan van a több mint 16 millió euró a luxusbirtok építésére, nehogy kapjon egy taslit. Mások viszont érdeklődtek, hogyan keveredett a kormányfő hivatalos római útja a horvátországi családi vakációval, ahova felesége és fia is elkísérte. Az utazáshoz egy HM Dassault Falcon 7X honvédségi repülőt vettek igénybe.
Miután a K-Monitor nevű civil szervezet 2022 decemberében, másfél év pereskedést követően, végérvényes bírósági ítéletben kötelezte a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy az utazás összes költségét hozza nyilvánosságra, Orbán Viktor mellényzsebéből fizette be a 2.167.185 forintot, a családtagjai utaztatási költségtérítéseként.
Elgondolkoztatott: mi okozhatja a családszeretet nagymértékű növekedését?
Két változat lehetséges.
Az egyik szerint, a bokros kormányfői teendők miatt elhanyagolt családi kapcsolatok következtében felhalmozódott lelkiismeretfurdalás váltja ki. Ez magyarázza azt is, hogy az első Orbán kormány (1998-2002) idejében, a külföldi útjai diplomáciai jellegét nem lehetett családi összefonódással kapcsolatba hozni.
A másik változat szerint, egy külföldi politikai boszorkánylaboratóriumban fejlesztették ki, az állam- és kormányfőket második mandátumukban megfertőző, kivagyisági vírust.
Ezt kaphatta el Klaus Iohannis államfő is, akinek második mandátuma utóbbi másfél évében, a huszonhat külföldi útjából tizenkilencben, az őt szállító repülőgép Nagyszebenben megszakította útját, hogy fel- illetve leszállhasson a first lady is.
A közfelháborodást az váltotta ki, hogy míg a kormányfő és a házelnök decemberben menetrendszeri repülőgéppel utaztak Dél-Koreába, addig Iohannis a márciusi japáni és szingapúri útjához méregdrága, luxus különgépet vett igénybe. Míg a jelenlegi, Egyesült Arab Emirátusok-beli látogatáshoz a luxemburgi Global Jet, Gulfstream G550 csak tizenháromszemélyes luxusgépét bérelte, addig Japánba, ugyanannak a légitársaságnak a Boeing 737-900ER (RBJ) nagyobb, tizenkilencszemélyes, mozitermes, minden pihenőigényt kielégítő gépét használta.
Sajtóforrások szerint, a titkosított költségű kirándulás 2,5 millió euróba került. Az államfő nem sietett a nagyszebeni, családszerető le-és felszállás pluszköltségeit az államkasszába befizetni, mert a titkosítás miatt nem ismerheti az összeget.
Megjelent A Tanácsos Weboldalán 2023. március 19-én.
