Paradox módon a román médiát sokkal inkább foglalkoztatja az AUR társelnökének, George Simionnak a faragatlan (bunkó) viselkedése, mint Dacian Cioloș, USR pártelnök lemondása.

Ennek egyik oka, hogy könnyebben eladható a felvételekkel illusztrált, zaftos politikai botrány, ami a nézőt, olvasót nem készteti különösebb intellektuális erőfeszítésre, mint például az energiaárak növekedését kiváltó okok elemzése.

A politikai cirkusz folytatódik televíziós talk show-okban, ahol a résztvevők pártállástól függően nyilatkoznak. Hirtelen sürgős a parlamenti házszabály módosítása, súlyosabb pénzügyi büntetések kiszabása, amit az elkövetők majd bíróságon támadnak meg és az ügy az alkotmánybíróságon, vagy az emberi jogok európai bíróságán végződik.

Kövér Lászlónak, a magyar Országgyűlés elnökének esete is bizonyítja, a magas pénzbüntetések kiszabása nem megoldás. Az alacsony szintű politikai vitakultúrán kellene javítani, amihez elengedhetetlen, hogy a pártok már jelöltállításkor vegyenek figyelembe minőségi kritériumokat is.

Minden csoda három napig tart, viszont addig sem foglalkozik a közvélekedés kényesebb ügyekkel.

Visszatérve Dacian Cioloș lemondásának körülményeire. Pártja, az USR támogatottsága másfél év alatt 16 százalékról 10 százalékra csökkent. Fél évvel ezelőtt, rosszul mérve fel a helyzetet és Iohannis makacsságát, mindent egy lapra téve kockáztattak és önként kiléptek a kormánykoalícióból. Nem hívta vissza őket senki.

Az októberi kongresszusukon, kis többséggel Dacian Cioloșt választották meg elnöknek, de a párt helyzete, amint az előre látható volt, nem stabilizálódott. Arra viszont kevesen gondoltak, hogy a komoly francia értelmiségi és politikai háttérrel rendelkező pártelnök nem tudja jól felmérni helyzetét.

Már a kongresszuson kiderült, az Országos Bizottságban nincs meg a többsége, így erőből nem tudja érvényesíteni akaratát. Magára valamit adó politikai vezető, amennyiben megválasztása hajszálon múlott, első sorban párton belüli pozíciójának javításán dolgozik, mielőtt belső reformot kezdeményez.

Ellenlábasai, élükön Dan Barna volt társelnökkel, aki alulmaradt a választásban, azokból a lemondott miniszterekből kerülnek ki, akik belekóstoltak a hatalomba és ízlett nekik, érthető hogy visszavágynak.

Cioloș reformjai ezt akadályozták volna, mi több, ő némi egyéni teljesítményértékelést is kilátásba helyezett. Úgy gondolhatta, ha ultimátumot ad – ő vagy a reformok – sikere lesz. Elszámította magát, nem vonhatta vissza ígéretét, lemondott.

Az USR helyzete nem rózsás. Következik egy kongresszus, ahol több önjelölt esélyesen pályázhat az elnöki címre. A rómaiak hasonló helyzetben triumvirátust választottak, de ez már idejétmúlt, legutóbb az USR PLUS társelnöksége sem vált be. Ellenzékben csak egységes vezetésű, koherens, mérsékelten populista politikát folytató párt tud megerősödni.

Helyzetüket súlyosbítja, hogy az AUR vált legerősebb ellenzéki párttá, a velük egy platformra kerülés politikai öngyilkosság. A lecke fel van adva.

A szerző bejegyzése A Tanácsos Weboldalán 2022. február 9-én.