2004-2010 között, főként Románia uniós csatlakozása küszöbén, az RMDSZ-es honatyák Románia parlamentjében, valamint a televíziós vitaműsorokban előszeretettel példálóztak a magyarországi demokráciával, önkormányzati decentralizációval, szabad tankönyvválasztással, és a sort folytathatnám.
A napokban, ellenzékben levő RMDSZ-es vezető személyiségek jogosan bírálják a román kormány antidemokratikus, gazdaságilag kontraproduktív intézkedéseit.
Milyen gyakorlat az, hogy 2023 utolsó negyedévében nem költségvetéskiegészítéssel, hanem 99, a parlamentet megkerülő kormányhatározattal csoportosítottak át az eredetileg a sürgős, előre nem látható költségek fedezetére kialakított tartalékalapba, és onnan utaltak ki 31,3 milliárd lejt folyó költségek elszámolására? „Ily módon a tartalékalap második állami árnyéköltségvetésként működött” – vetették fel.
Az is elfogadhatatlan, hogy kormányhatározattal a globális jövedelemadót már nem utalják át teljes egészében, mint eddig, a helyhatóságoknak (önkormányzatoknak), hanem ennek egy hányada a pénzügyminisztériumnál marad, a központi költségvetésben, ahonnan a kormány kedvére osztogathat.
Mondhatná erre a román kormányfő: – Uraim, mi csak a romániai magyarok által oly nagyra becsült magyar miniszterelnök, Orbán Viktor többéves bevett gyakorlatát ültettük át, ami ellen a kettős állampolgársággal rendelkezők eddig nem tiltakoztak.
Ha valaki rosszindulatúan felvetné a kérdést, vajon, ha kormányon lenne az RMDSZ, vezetői akkor is bírálnák a román kormány ilyen intézkedéseit? Elképzelhető, de az biztos, hogy jobb lett volna hasonló okok miatt tiltakozva kiválni a kormánykoalícióból, miután – esetleg – nem sikerült megakadályozni azokat, mint azért, mert két minisztérium helyett, csak a művelődési tárca maradt volna számára.
Abban az esetben nagyot nőtt volna az RMDSZ ázsiója.
Megjelent A Tanácsos Weboldalán 2024. január 13-án.