A romániai államfőválasztás első fordulójának eredménye ezt igazolja. George Simion fölényes győzelmének (40,94 százalék) egyformán örül Putyin és Trump, hisz közismert az AUR elnökének Ukrajna támogatását ellenző, valamint az Európai Bizottság vezetését elítélő állaspontja.
Mind az orosz, mind az amerikai vezetés érdekelt az Unió felé elkötelezett jelenlegi román kormánykoalíció meggyengítésében. Nem véletlen, hogy a választások előtt egy hónappal a Trump-adminisztráció felfüggesztette, majd május 2-án visszavonta Románia részvételét az Egyesült Államok Visa Waiver Programjából, amit eredetileg a Biden-adminisztráció hagyott jóvá, nehogy tudjon sikert felmutatni a Ciolacu kabinet.
Jól jelzik az amerikai irányváltást J.D. Vance amerikai alelnöknek a romániai államfőválasztással kapcsolatos megnyilatkozásai, valamint Kathleen Kavalec, az Egyesült Államok 2022 decembere óta bukaresti nagykövetének hirtelen benyújtott nyugdíjazási kérelme.
Az újhullámos populizmus képviselőjének, George Simionnak a sikerét a mélyen gyökerező klientelizmus, a decemberi politikai következetlenségek, a szelektív jogalkalmazás és az állampolgári bizalom hiánya idézte elő.
Ezt jelzi az is, hogy közel azonos részvétel mellett, mint a múlt év novemberi első fordulóban most Simion 1,7 millió szavazattal kapott többet, mint akkor Georgescu, és 200 ezerrel-rel többet, mint akkor ők ketten összesen.
Az is figyelemre és elemzésre méltó, mivel magyarázható, hogy a főként az Európai Unió országaiban élő romániai diaszpóra szavazatainak a 60,99 százalékát George Simion, míg Nicușor Dan csak 25,45 százalékát szerezte meg.
Mindezek mellett óriási a felelőssége a kormánykoalíció alakulatainak is.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetősége nem tudta idejében kezelni Victor Ponta volt elnökük és ex kormányfő sokáig halogatott indulási szándékát. Nem ajánlottak fel neki semmilyen pozíciót, kizárták a pártból, így nem lévén más választása elindult, és az elért 13,05 százaléka döntőnek bizonyult.
Nem elhanyagolható a România TV egyoldalú, Pontát támogató kampánya, ahol a Sociopol közvéleménykutató folyamatosan 20 százalék feletti támogatottságot mért neki, biztos befutónak beállítva.
Különben is, a PSD-n belül többen szeretnék elfoglalni Marcel Ciolacu helyét, amire csak akkor nyílik lehetőség, ha lemond a miniszterelnökségről.
Itt jön képbe a farkast kiáltó juhász esetére hajazó választási kampányelem, amely szerint, amennyiben jelöltjét a kormánykoalíció nem tudja bejuttatni a második fordulóba, ez a koalíció végét jelentheti. Erre számíthattak a Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyes vezetői is, mert ez nyithatja meg az utat Ilie Bolojan számára az áhított kormányfői mandátum felé.
Az is jellemző a liberális hozzáállásra, hogy Bihar megyében, ahol egyedüliként az országban párhuzamosan megyei tanácselnöki választást is tartottak, a liberális jelölt, akivel szemben sem a PSD, sem az RMDSZ nem állított jelöltet, így gyakorlatilag a koalíció jelöltjeként 69,93 százalékot kapott, míg Crin Antonescu csak 37,76 százalékot.
Az RMDSZ megyei vezetői sem dicsekedhetnek a választási részvételre való mozgósítással, jóval az országos átlag alatt teljesítettek a magyarlakta megyék.
Bebizonyosodott, vidéken, a kisebb településeken nem lehet mindent az utolsó havi országos facebookos és instagramos kampányra bízni, ami különben intenzív és jó volt, de nem pótolhatja a helyi szervezetek munkáját.
A következő két hétben, az utolsó esély jegyében, meg kell próbálni német és francia mintára, az Európa-párti jelöltre való szavazásra mozgósítani a választókat, menteni, ami még menthető.
A kormánykoalícióról majd a második forduló eredményének ismeretében…
Megjelent A Tanácsos Weboldalán 2025. május 5-én.
