Nem úgy mondta. Úgy mondta, de nem úgy értette. Na és nem tartotta be, mert változtak a körülmények. Nem ő az első, aki így cselekszik. Ehhez hasonló mentegetések egyre gyakoribbak a politikai közbeszédben, amikor a hívek próbálják megvédeni ígéretét be nem tartó vezetőjüket.

Következő lépés az ellenfélre, a rivális párt képviselőire való mutogatás, elvégre ott is akad szószegő.   Most nem választási ígéretekre, vagy a Donald Trump féle, hónaponként változó kijelentésekre, vagy Orbán Viktor pálfordulásaira utalok, hanem egy adott, jövőbeni esemény bekövetkezéséhez kötött, a „gentleman’s agreement” típusú informális, íratlan vállalásra, amely nem kötelező érvényű jogilag, csak az illető becsületén alapszik.

Az idők folyamán bebizonyosodott, nem célszerű ilyen elhatározást hangoztatni, mert a nemteljesítés nagyfokú bizalom és presztízsveszteséggel jár.

A hónap elején, Ilie Bolojan kormányfő, a második deficitcsökkentő csomag öt jogszabályjavaslatáért a Parlament előtt felelősséget vállalva, senki által sem kényszerítve, magabiztosan kijelentette, lemond, ha az igazságügyi nyugdíjreform alkotmányellenesnek bizonyul. Később, a kormánykoalíciós tárgyalásokon többször aduként helyezte kilátásba lemondását, amennyiben a partnerek nem fogadják el javaslatait.

Ez az attitűd bizonytalanságot gerjesztett a befektetői és financiális körökben, ami megemelte az eddig felvett hitelek refinanszírozásának kamatjait. Gondot jelent az is, hogy kompromisszumkészség hiányában az elképzelés, kreativitás nélküli kormányfő szinte minden területen nagymértékben az egyszerű költségcsökkentésre koncentrál, figyelmen kívül hagyva a szociális meggondolásokat, valamint a fejlesztés indukálását.

Viszont szerdai sajtótájékoztatóján már azt taglalta, hogy addig marad a kormány élén, amíg érdemi munkát tud végezni. Amikor azzal szembesítették, hogy korábban többször is az alkotmánybíróság döntésétől tette függővé a tisztségben maradását, Bolojan kijelentette, hogy nem gondolkodik a lemondásán. „Most az foglalkoztat, hogy miként lehet az országot visszaterelni a helyes útra, hogyan tudunk fejlődni, és ebben a politikai stabilitás fontos szerepet játszik” – fogalmazott a miniszterelnök.

Több minden járult hozzá álláspontja változásához.

Egyetlen koalíciós pártnak sem érdeke a kormányválság, még kevésbé a gyakorlatilag kivitelezhetetlen előrehozott választás.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) az egyezség szerint másfél év múlva kormányfőt nevesít, addig hagyja Bolojant, adja ő a nevét a megszorító intézkedésekhez.

A bonyolult hatalmi érdekek, viszonyok és összefonódások a törvényhozás, a végrehajtás és az igazságszolgáltatás között, közrejátszottak abban, hogy az Alkotmánybíróság október 8-ára halasztotta a bírók és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító törvénnyel kapcsolatos döntését.

Látszólag Bolojan időt nyert, de ez az idő ellene dolgozik. Bizalmi indexe a májusi 42 százalékról (INSCOP) augusztus végére 25 százalék alá esett (SOCIOPOL) és a folytonos bizalomvesztési trend aggasztó a kormánykoalíció számára.

Már a Nemzeti Liberális Párt berkeiben is suttogják, könnyebb volt Nagyváradon Bolojannak polgármesterként kétharmados helyi tanácsi többséggel érvényesíteni akaratát, azt közpénzből mediatizálni, mint országosan, 14 százalékos parlamenti párttal a háta mögött önfejűen kormányozni.

Rá és minden vezető számára érvényes: ha elzárkózik mások ötleteitől, mindent kritikának hall. Ha nyitott a kritikára, tanácsokat kap. A főnöknek rangja van. A vezetőnek csapata.

Megjelent A Tanácsos Weboldalán 2025. szeptember 29-én.