A romániai politikai közbeszédben sokasodnak a találgatások a jövő évi államfőválasztással kapcsolatban, mert a tét óriási.
Az Európai Unió tizennégy tagállamában közvetlen, hétben közvetett az államfőválasztás, míg a hat alkotmányos monarchiában örökletes ez a tisztség.
Eltérően Magyarországtól, ahol a korlátozott hatáskörrel rendelkező államfőt az országgyűlés választja meg, így elég Orbán Viktor bejelentése a jelölt személyét illetően, és a kétharmad megszavazza, Romániában, a sokkal nagyobb hatalmú elnököt közvetlenül a szavazók választják.
A jelöltállítás komoly fejtörést okoz a politikai alakulatoknak és az érdekelt titkosszolgálatoknak, annál is inkább, mert az államelnöki, valamint a parlamenti választást jövőre várhatóan egyidőben tartják. Így egy megfelelő jelölt jó kampánya segítheti jelölő pártját, illetve fordítva. A helyzetet tovább bonyolíthatja, ha a helyhatósági választásokra is a fentiekkel egyidőben kerül sor.
A politikai alakulatok államfőjelölését belső és külső tényezők befolyásolják.
Szociáldemokrata Párt (PSD)
Ion Iliescu mandátumait követően, a PSD minden államfőválasztáson saját pártelnökét indította, de veszített. Ez előbb-utóbb a pártelnökök bukását eredményezte.
Iohannis nyolc éven keresztüli, PSD a „vörös pestis” című lejárató kampánya annyira hatásos volt a romániai társadalomban, hogy az elnök a legutóbbi időszakban mutatott viszonylag semleges hozzáállása sem teszi lehetővé baloldali, PSD-s jelölt sikerét.
Csak abban az esetben nyerhet PSD-s jelölt, ha a második fordulóban ellenfele egy szélsőséges pártot képvisel, így a választók a kisebbik rosszra szavaznának.
Ezek tudatában vetette fel Marcel Ciolacu pártelnök, egy párton kívüli, ismert és elismert értelmiségi jelölt állításának lehetőségét, ami a csehországi példát látva nem ördögtől való.
Nem könnyű ilyen jelöltet találni, aki el is vállalja. Viszont a pártján belüli erős emberek, akik ácsingóznak a pártelnöki címre tudják, kudarc esetén Ciolacu le kell mondjon.
Azzal érvelnek, egy nagy párt köteles saját soraiból jelöltet állítani, és erre a párt elnöke a legmegfelelőbb. Ez számukra maga a win-win szituáció, mert ha nyer Ciolacu, ha nem, mindenképpen új elnöke lesz a PSD-nek.
Nemzeti Liberális Párt (PNL)
A jelöltállítás sem a pártnak, sem Iohannisnak nem könnyű. Az államelnök, aki pártján belül többször melléfogott saját jelöltjei (Ludovic Orban, Florin Cîțu) elfogadásának kikényszerítésével, egyelőre kivár.
A jelenlegi pártelnök és kormányfő, Nicolae Ciucă plágiumgyanús doktori címe nagy és szinte kivédhetetlen támadási felületet jelenthet a kampányban. Ráadásul jövőre, a jelenlegi koalíciós egyezség szerint, ő már kormányfő sem lesz, ami Iohannis támogatása nélkül, pártelnöki tisztségének elvesztéséhez vezethet.
A liberálisok vezetői egy részének megfelelne a PSD-vel újabb négy évre kötendő nagykoalíció, egy közös támogatású államfőjelölttel, de ezt az erdélyi szervezeteik vezetői ellenzik, félve jelenlegi megyei tanácselnöki, prefektusi pozícióik esetleges elvesztésétől.
Az USR-vel köthető koalíció egyrészt nem biztosítaná a győzelemhez szükséges szavazatmennyiséget a jelenlegi pártpreferenciák szerint, másrészt az eddig próbált együttműködés sikertelensége még nagyon eleven.
Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR)
A 2016-ban a szolgálatok hathatós segítségével, nagyvárosi (Bukarest, Brassó,Temesvár) bázisokon létrehozott és bejegyzett párt támogatottsága mára, a legújabb felmérés szerint 10,9 százalékra olvadt.
Nem lehetnek vérmes reményeik az államelnöki tisztségre, abban bíznak, a választás második fordulójában sáfárkodhatnak híveik szavazataival, későbbi viszonzás reményében.
Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR)
A pandémia és az infláció elleni tétova kormányzati intézkedések és gyatra kommunikáció, az orosz-ukrán háború miatti bizonytalanságok az Unió más országaihoz hasonlóan, a szélsőséges pártok megerősödését eredményezték.
A populista, nacionalista AUR támogatottsága 20 százalék fölött van.
Akkor lesznek igazán veszélyesek a választásokon, ha nem valamelyik vezetőjüket, hanem egy részben hasonló elveket felvállaló értelmiségit, például Ion-Aurel Popot, a Román Akadémia elnökét nevesítik.
Ez esetben sok múlik a szolgálatok által befolyásolt tömegkommunikáción és más pártok hozzáállásán.
Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)
Kelemen Hunor elnök jelezte, az alakulatnak lesz államfőjelöltje, aki a kampányban képviselje a Szövetség programját, viszont éreztette, ő többé nem kívánkozik erre a szerepre.
Ebben az esetben ajánlatos lenne nem a jelenleg politikai tisztséget viselők közül választani, hanem egy kikezdhetetlen hátterű, ismertségnek örvendő, románul jól beszélő civil jelöltet nevesíteni.
Előremutató lenne, a jelenlegi európai trendnek megfelelően, egy olyan női jelölt, aki járatos gazdasági kérdésekben, ami központi téma és döntő lehet a kampányban.
A hátralevő másfél évben még sok minden történhet, viszont a választási szakemberek szerint a jó eredmény érdekében a jelölt felkészítéséhez idő kell.
Megjelent A Tanácsos Weboldalán 2023. február 16-án.
