Az izraeli titkosszolgálatok teljes csődjét mutathatják azok a szigorúan titkos dokumentumok, amelyekbe a Sky News tekinthetett bele, amelyek szerint a Hamász terrorszervezet már egy éve tervezgethette a támadást Izrael ellen.
A Hamász október 7-i pusztító terrortámadása az egész világon aktivizálhatja az iszlám szélsőséges imámokat, mecseteket, fanatikus hívőket és alvó sejteket, különösen akkor, ha a Hamász a terroristákat lelkesítő eredményeket érne el.
Az izraeli gyilkos terrortámadásnak várható politikai vonzata a szélsőjobboldal erősödése Európában is. Válogatás nélkül, terroristának bélyegeznek meg majd minden közel-keleti menekültet.
Ebben a szellemben sorra mondják fel „ideiglenesen” a schengeni egyezményt az európai országok, hogy védekezni tudjanak a közel-keleti háborús helyzet következtében fellángolt terrorfenyegetettség ellen, a belső határok szigorított, megelőző jellegű ellenőrzésével.
A migránsokkal való ijesztgetés és megfélemlítés kerülhet az európai parlamenti választás kampányának középpontjába.
Vizsgálva a 2015 januári, illetve novemberi franciaországi, a 2016-os, illetve 2023-as brüsszeli, a 2017-es barcelonai és 2020-as bécsi terrortámadásokat, megállapítható, hogy az elkövetők többsége már uniós állampolgár, vagy már több éve európai lakos volt.
Franciaországban a menekültáradattól függetlenül már több mint 5 millió muzulmán él. A nagy számok törvénye alapján nyilván vannak köztük helyismerettel és igazolványokkal rendelkező fanatikus szélsőségesek, akiket könnyű beszervezni.
Az, hogy Európában olyan terroristák hajthatnak végre merényleteket, akikről a hatóságok tudnak ugyan, de nem sikerül időben semlegesíteni őket, szintén a titkosszolgálatokat minősíti.
Egyre nyilvánvalóbb, hogy a „migránshordákkal,” valamint a menekültáradattal való riogatás egyes kormányok esetében választási kampánycélokat szolgál. Jó példa erre Robert Fico újraválasztott szlovák miniszterelnök esete, aki a kampányban, Orbán Viktor receptjét alkalmazva, szigorú határzárat ígért a magyar-szlovák határra, az illegális bevándorlók kiszűrésére. Egy nap után visszahívták a határra kivezényelt több száz rendőrt és katonát, miután egyetlen határsértőt sem találtak.
A lelassult gazdasági fejlődés, adott esetekben stagnálás nehéz helyzetbe hozott egyes kormányokat, amelyek erőt akarnak felmutatni, illetve összekacsintva a szélsőjobb pártokkal, megpróbálják elterelni a közvélemény figyelmét.
Ausztria, Szlovénia, Cseh-, Francia-, Német-, Olasz- és Svédország kormányai később fognak szembesülni a határokon bekövetkező késedelmek közvetlen költségeinek becsült összegével, ami évi 5-18 milliárd eurót tehet ki.
A belső határellenőrzés visszaállítása előbb-utóbb elégedetlenségi hullámot indít be, hisz naponta mintegy 3,5 millió ember lépi át a belső határokat, munka, tanulás, látogatás céljából. 1,7 millió ember él egy adott schengeni országban úgy, hogy naponta átjár munkahelyére a szomszédos országba.
A schengeni térség előnyeinek fenntartásához az Európai Parlament konkrét javaslatokat dolgozott ki, ezek életbe léptetésének előfeltétele az uniós szintű közös fellépés, elkötelezettség és kölcsönös bizalom. Ez utóbbi kettő hiányzik egyes uniós kormányfőkből, akik egyéni érdekeiket és céljaikat tartják előbbre valónak.
Megjelent A Tanácsos Weboldalán 2023. november 5-én.
