A háború három éve után Magyarország 2025-ben repülőrajttal fog indulni, a háborús politika helyett a békeévek politikája tér vissza, az országnak pedig ismét nagy gazdasági sikerei lesznek – jelentette ki Orbán Viktor.
Magabiztos, az elkötelezett híveknek szóló jövendölés, a vágyálom kategóriából, aminek sok tény mond ellent. A kormányfő elsősorban nincs tisztában a repülőrajt jelentésével. Ez a rajtnak az a módja, hogy a versenyzők a rajtvonal előtt, meghatározott távolságból indulnak el, s a rajtvonalon való áthaladás (és az időmérés megkezdésének) pillanatában már teljes lendületben vannak.
A magyar gazdaság viszont nincs lendületben, immár két éve nem tud igazán magára találni.
Amennyiben igaz, hogy ezt, Orbán szerint, nagymértékben a német gazdaság lassú eróziója, visszaesése, illetve a háború okozta, akkor mitől lesz jobb a magyar gazdaság helyzete 2025-ben? Németország nem omlik össze egyik napról a másikra, de folyamatos recesszió fenyegeti a német gazdaságot, évekig fog tartani a kilábalás. Nem Németország fogja kihúzni a gödörből a magyar gazdaságot.
Az orosz-ukrán háború sem ér véget Trump beiktatásával, így a repülőrajt külső feltételei továbbra sem adottak.
Csak az lehet vigasztaló, hogy bár a gödör aljára ért a magyar gazdaság, onnan stagnálás után már csak felfele vezet út.
Az RMDSZ 35. születésnapi köszöntőjében Kelemen Hunor kijelentette: „Románia pénzügyi és ami súlyosabb, bizalmi válságban van. Ebből csak őszinte beszéddel és józan ésszel lehet kilábalni. A kormány legsürgetőbb feladata a költségvetés rendbetétele. Ez a legfontosabb és mi nem fogjuk hagyni, hogy plusz terheket, adókat rójanak ki a polgárokra.” Pontos helyzetelemzés, csak az utolsó mondattal van gond. No meg a választási jelmondattal: „Többet a polgárnak, kevesebbet az államnak!”
A sokat emlegetett józan ész, valamint a gazdasági szakértők szerint a válságból való kilábaláshoz javítani kellene a termelékenységet, a digitalizációt, kezelni kellene a magas energiaköltségek problémáját. Szükség lenne az állam nagyobb szerepvállalására, hogy az állam nagy összegű (infrastrukturális) beruházások révén járuljon hozzá a gazdaság szerkezetátalakításához. Mindezekhez, és sok minden máshoz, GDP arányosan több forrásra lenne szüksége az államnak.
Mivel jövő március-áprilisában lesz a megismételt elnökválasztás, a kormány egyelőre csak a kiadások lefaragásán ügyködik. Ez is többmillió lakosnak okoz gondot, mert csökken a családi bevétel, viszont az országos költségvetés szintjén ez csak egy csepp a tengerben.
Ezt a „vonatocska” sürgősségi kormányrendeletet még arculatvesztés nélkül aláírhatja az RMDSZ-es pénzügyminiszter, de fel kell készülni a későbbi, a kilábaláshoz elkerülhetetlen megszorító intézkedésekre.
Patikamérlegre kell tenni, milyen intézkedés mennyi többlettbevételt jelent, milyen időtartamra alkalmazzák és középtávon milyen rétegekre ró nagyobb terhet. Az őszinte beszéd jegyében fel kell készíteni a lakosságot, amennyiben ez a kis parlamenti többséggel rendelkező koalíció végig szeretné vinni mandátumát az államfőválasztást követően is. (Kivéve, ha valamelyik párt előrehozott választásra játszik).
A kormányzás feltételezi a pillanatnyi népszerűtlen intézkedések vállalását is, a cél, a költségvetés rendbetételének elérése érdekében.
Megfontolandó a Charles de Gaulle-nak tulajdonított megoldás: Ha valamit nem tudsz megakadályozni, annak állj az élére!
Megjelent A Tanácsos Weboldalán 2024. december 28-án.
