A mindennapi életben, legyen szó országokról, vagy akár kontinensekről, a gazdaság és a politika olyanok, mint az elválaszthatatlan sziámi ikrek.
Kölcsönhatásuk evidens, csak a megszállott vezetők gondolhatják, hogy egyiket vagy másikat lehet és kell kizárólagos szemponttá, elvvé emelni.
Infláció: az árak széleskörű emelkedése
A legutóbbi időben, 2020 októberétől kezdődően, amikor az euró-zónában az inflációs ráta (HICP) -0,3 százalék volt, viszonylag gyorsan elértünk a 2022 októberi 10,6 százalékhoz, amiért elsősorban a megugró energia- és élelmiszerárak a felelősek.
Az Európai Unió átlagában 11,5 százalékos volt az éves áremelkedés mértéke 2022-ben.
Nem áll szándékomban elméleti fejtegetésekbe bocsátkozni az infláció okairól, akadnak bőven, akik megtegyék, inkább a regnáló kormányok jelenséghez való viszonyulását mutatnám be, az Eurostat adatai alapján.
Franciaországban októberben 7,1 százalékos volt az éves infláció, ami a legalacsonyabb érték az EU-ban. Pierre Jailbot, a Jacques Delors Intézet kutatója szerint ez azzal magyarázható, hogy a kormány az áprilisi választásokra készülve, a szomszédjainál hamarabb, különböző intézkedésekkel megakadályozta az energiaárak elszállását.
Magyarországon, bár áprilisban szintén voltak választások, a kormány pont az ellenkezőjét tette. A 2021 végén kiszórt 2500 milliárd forint, a választások előtti nyakló nélküli pénzköltés, az egyáltalán nem megtérülő gigaberuházások miatt, 2022 októberében az éves infláció 21,9, novemberben már 22,5 százalék volt, az élelmiszerek inflációja pedig 44 százalék, legmagasabb az unióban.
Németországban a szövetségi kormány a földgáz, a távhő és a villamos energia árát egyaránt, az előző évi fogyasztás 80 százalékának erejéig korlátozza a lakossági fogyasztóknál, kilowattóránként 12 centes, 9,5 centes, illetve 40 centes szinten. Jelentős nagyságú, a GDP 5 százalékát kitevő, 200 milliárd eurós pénzügyi védőernyő segíti a polgárokat, hogy tudják fizetni számláikat. Így az éves infláció 11,6 százalék, az élelmiszereké pedig 20,3százalék.
Romániában a kormány, hasonlóan a németekhez, nem vezetett be hatósági árakat az élelmiszerek esetében. Annak ellenére, hogy csak az év végére sikerült a gáz és villamosenergia árának részleges kompenzációja, az éves infláció októberben 13,5 százalék, míg az élelmiszereké 21,55 százalék volt.
Az adatokból látható, hogy amennyiben a kormányok és a nemzeti/központi bankok átgondolt, összehangolt gazdaságpolitikát valósítottak meg, aránylag kordában tudták tartani a pénzromlást.
A vétó mint csereeszköz
Idén a nemzetközi politikában divatba jött a vétó. Eleinte a lengyel és a magyar kormányfő próbálkozott ezzel a módszerrel engedményeket kicsikarni az EU vezetőitől, akik a jogállamiság leépítését és a korrupciót kérték számon.
Mateusz Morawiecki hamarabb jelezte, itt-ott hajlandó korrigálni a kifogásolt lengyel törvényeket, intézkedéseket.
Orbán Viktor, mint várni lehetett, elment a falig, majd elfogadott minden feltételt, hogy azokhoz az uniós forrásokhoz juthasson, amelyeket már tavasszal megkaphatott volna. Jobb később, mint soha, főleg, ha ezt sikernek, netán győzedelemnek lehet kommunikálni a kormányzati tömegtájékoztatásban. A FIDESZ ideológusai szerint, a puding próbája az „etetés”.
A NATO-ban is teret nyert a vétózás egy fura formája, az ígéret teljesítésének halogatása. Svédország és Finnország NATO csatlakozásának halogatásában a Recep Tayyip Erdogan-Orbán Viktor páros verhetetlen, annál is inkább, mert a harminc tagállamból huszonnyolc már ratifikálta az egyezményt.
Kétségtelenül, az év vétója kétes dicsőségét Ausztria tudhatja magáénak, miután Karl Nehammer szövetségi kancellár, belpolitikai megfontolásokból akadályozta meg Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni övezethez. Az indoklás, mely szerint a balkáni útvonalon, a két országon keresztül érkeznek Ausztriába a migránsok, gyenge lábakon állt, hamar megcáfolták.
Werner Kogler alkancellár sietett megvédeni az osztrák álláspontot és a Kleine Zeitungnak adott interjúban azt mondta, Magyarországot ki kellene zárni a schengeni övezetből, mert ott nem regisztrálják a menekülteket. A 100 ezer menekültből 70-80 ezret nem regisztráltak előzőleg Magyarországon.
A dolog pikantériája, hogy sem Horvátország, sem Románia, sem Bulgária nem szomszédos Ausztriával. A szomszédjai közül, úgymond a Balkán felől, a határ Magyarországgal 366 km, Szlovéniával 330 km hosszúságú.
Mutatis mutandis. Szlovéniát is ki kell zárni a schengeni övezetből az osztrák érvelést követve.
Megjelent A Tanácsos Weboldalán 2022. december 27-én.