Partiumi kívülállóként, időrendben, egyenes adásban végignéztem egy kongresszusnak kikiáltott kampánynyitót, majd két, évértékelőnek beharangozott esemény főszereplőinek előadásait.
Az első két beszédet jól jellemezték a közös, fideszes kommunikáció és hatalomtechnikai gyökerek, a választás előtti ígéretek tömkelege, a választási mézesmadzag, valamint adott esetekben a fenyegetések.
Eltérőek viszont a fenyegetések alanyai, elkezdve az „Út a börtönbe program” címzettjeitől a Tisza Párt esetében, a Fidesz szerinti „álcivil közéleti szervezetek” megregulázásán keresztül a Budapest Pride betiltásáig.
Hab a tortán, hogy az „akasztott ember házában kötelet emlegető” szólás mintájára úgy állította követendőnek Orbán Viktor a 2016-ban elfogadott Magnyitszkij-törvény néven ismert csomagot, amely alapján az Egyesült Államok a világon bárkit szankcionálhat gazdasági visszaélések miatt, mintha ezeknek a személyeknek az egyike nem lenne az a Rogán Antal kabinetminiszter, akit e törvény alapján, 2025. január 7-én vettek fel az amerikai pénzügyminisztérium szankciós listájára.
Míg Magyar Péter csak érintőlegesen foglalkozott a külpolitikával, említve az Európai Unió iránti elkötelezettségét, ami az őt korlátlanul idealizáló elemzők szerint politikailag érthető, mert Ukrajna témájában minek tegye ki magát a rogáni propagandagépezet lejárató támadásának, addig Gyurcsány esetében ez beszéde egyik hangsúlyos eleme volt.
Fertőzőnek nevezte azt az álláspontot, amit a kormány képvisel az orosz-ukrán háború kérdésében. „Ukrajna cserben hagyása valójában Európa és Ukrajna együttes elárulása. A Putyinnal való összefekvés, a gyilkossal való nász megbocsáthatatlan szégyene Orbánnak és Trumpnak” – mondta Gyurcsány.
Ezzel szemben Orbán Viktor évértékelője szerint a háború nem Ukrajnáról szól, hanem arról, hogy „az Ukrajna nevű terület, ami eddig ütközőállam volt a NATO és Oroszország között, vonassék mostantól NATO-felügyelet alá”.
Azt mondta, Ukrajna nem lesz NATO-tag, a magyarok majd eldöntik, az lesz-e. „Magyarország és a magyarok ellenében Ukrajna soha nem lesz az Európai Unió tagja” sem, mert szerinte Ukrajna uniós csatlakozása tönkretenné az egész magyar gazdaságot.
Eltérő volt az elmúlt időszak gazdaság-és szociálpolitikai teljesítményeinek megítélése is. Bár Orbán, az önfényezés jegyében, a „csak a szépre emlékezem” sláger módjára sorolta kormánya megvalósításait, Gyurcsány konkrét adatokkal szembesítette a „Gyurcsány alatt jobb volt” sokelemes példatárból.
Magyarország jövőjét illetően voltak a legeltérőbb vélemények. Magyar Péter szerint, amennyiben a Tisza Párt nyeri a 2026-os országgyűlési választásokat, megcsordulnak az uniós pénzcsapok és elkezdődik a gyors fellendülés. Orbán Viktor szerint – aki Donald Trump árnyékában Brüsszelre vicsorít, viszont Putyinra egy rossz szót sem mond – a gazdaság repülőrajtja, ami ugyan még állórajtnak is kínos, mert erősen bennragadt, lehetővé teszi a lakosság, főként a nyugdíjasok, életszínvonalának emelését.
Gyurcsány arról beszélt, hogy „kegyetlen” időszak vár Magyarországra. „Olyan rettenet vár ránk, amellyel nem találkoztunk az elmúlt hetven évben”. Szerinte a kormányfőnek se érdeklődése, se terve, se ereje nincs „megpróbálni, hogy a magyar emberek sokasága számára teremtsen jobb életet.”
Ami közös volt mindhárom beszédben, hogy egy szó sem esett a határokon túli magyarokkal kapcsolatos szándékokról. Mindenki gondoljon, amit akar.
Megjelent A Tanácsos Weboldalán 2025. február 23-án.