Egyre nyilvánvalóbb, hogy nem egy, de legalább két frissen bevásárolt izraeli kémprogram (Candiru, Pegasus) van jelen Magyarországon. Legalábbis a sajtóinformációk szerint (Bloomberg, Direkt36). Az előbbinek beszerzési (hazai alkalmazási) időkezdete 2018, a másiké ennél frissebb (2021). Kezdjük el ezt a két eseményt összeilleszteni azokkal a korábban nyilvánosságra került hírekkel, amik Orbán és kormánya számára kellemetlenek. Méghozzá 2021 nyarán, a jövő évi parlamenti választások előtti, érzékeny időszakban.
Orbán Viktor és consigliere-i a 2018-as választások előtt masszív támadássorozatot kezdtek részint Soros György (Nemzeti Konzultáció 2017), majd újraválasztásuktól és újabb kétharmaduktól felbátorodva a sajtó és a nyilvánosság más terrénumain az Európai Unió („Brüsszel”) intézménye ellen (sajtóhirdetések, óriásplakátok, nyilatkozatok). Méghozzá kizárólag rendkívül ízléstelen, közönséges útszéli modorban. Amit Orbán Viktor még megfejelt minden általa bevethető kellemetlenkedéssel, amiket uniós szinteken megtehetett (vétók, ellenszavazatok). De nem csak ott. A két Ljubisin nevű orosz fegyverkereskedőt, az amerikai fél kérése és igénye ellenére nem Amerikának, hanem Oroszországnak adta ki (2018). Majd 2020-ban beengedte Magyarországra, így az Európai Unióba (NATO területre!) az IIB-t, azt a bankot, ami orosz állami irányítással készül hídfőállást verni az unión belül meg nem nevezett és nyilvánosság elől elzárt valódi célokkal. És adott neki területen- és törvényenkívüliséget. Ez egészült ki 2021-ben a kínai Fudan Egyetem befogadásával, aminek nemcsak beláthatatlan anyagi, de nemzetbiztonsági kockázata is van. Akárcsak az előbbinek.
És akkor még nem is említettük azokat a törvényeket és rendeleteket, amelyek szándékosan és tudatosan mentek szembe az unió jog- és értékrendjével (rabszolgatörvény, médiatörvény, civiltörvény, homofób törvény). Amelyekkel kapcsolatban megindultak a 7. cikkely szerinti uniós eljárások.
Nem meglepő tehát, hogy megindultak a reakciók is. Először az uniós Néppárt lépte meg a Fidesz felfüggesztését (2019), majd kiebrudalását (2021). De megsokasodtak a világsajtó meghatározó lapjai részéről is a kíméletlen politikai támadások Orbán Viktor és kormánya ellen (2020-2021). Mindezek miatt nem is csodálható, hogy Donald Trump nem tett eleget Orbán Viktor kellőképpen aljas zsarolási kísérletének, és nem kapcsolta össze a rakétavásárlásunkat a magyar civil szervezetek elleni nyomásgyakorlás szándékával (Norvég Alap, 2019).
Ezzel egyidejűleg sok minden nyilvánosságra került. Leginkább azok az ügyek, amik kínosak lehetnek Orbán Viktor és klikkje számára. Például Nikola Gruevszki levitézlett macedón miniszterelnök kicsempészése Macedóniából (2018), akit ott vád alá fogtak és elítéltek ugyanazokért a bűnökért, amik ma itthon is fémjelzik Orbán Viktort és kormányát (korrupció, titkos lehallgatások). És itt menedékjogot kapott! De hirtelen fény derült arra is, hogy Kaleta Gábor, bolíviai nagykövetünk mintegy 19 ezer gyermekpornó képet tárolt és küldözgetett a világhálón, azaz tevőleges és aktív részese volt mindannak, amit ma Orbán Viktor kormánya gyermekek elleni bűncselekménynek nevez (összekapcsolva újabban a homoszexualitással). Nemzetközi felderítő hálózat bukkant a nyomára (Welcome to Video), és – mit tesz Isten – ez a hír rövidesen a magyar sajtóhoz is eljutott (2019). De ekkor már az is, hogy titokban kellett őt kilopni Bolíviából.
A kínos és időzített nyilvánosságra kerüléseknek ezzel még nincs vége. Szájer Józsefet, az Európai Unió fideszes parlamenti képviselőjét a Covid-19 járvány tetőpontján, a hatályos kijárási és összejöveteli tilalom kellős közepén érte tetten a belga rendőrség, amikor egy homoszex pornópartin vett részt, majd menekülés közben, kábítószerrel a hátizsákjában, személyi okmányok nélkül csípték el Brüsszelben (2020. november 27.). Szájer életviteléről a belga hatóságok régen tudtak, de – mivel az Belgium – nem állt érdekükben erről hivatalosan (és főleg nyilvánosan) tudomást venni. Hogy mégis megtették, az talán nem véletlen. Ekkor zajlottak ugyanis azok a tárgyalások, amelyek az új uniós költségvetés (MFF) és helyreállítási alap (NextGenerationEU) elosztási kérdéseiről szóltak, ahol Orbán Viktor túl sokat kellemetlenkedett. Ennek a botránynak a nyilvánosságra hozatala után mondott le az addig lengetett vétójáról, és állt be végül a sorba december 10-én.
Ekkor következett a homofóbtörvény (2021. június 23.) és az azt követő nemzetközi morális felháborodás, a törvény teljes körű elutasítása, valamint – ami ennél fontosabb – az ezekre adott kormányzati és kormánysajtói nyilatkozatok és reakciók. Amik egyrészt álságosak, hazugok és pökhendiek, másrészt útszéli modorúak voltak.
Mit tesz megint az Isten, ezek után két héttel került nyilvánosságra egy bő három éve nemzetközileg ismert, de itthon kormányzatilag gondosan titkolt ügy a kémszoftverek vásárlásáról és a törvénytelen lehallgatásokról (Candiru – július 15, Pegasus – július 19.).
Legújabban mintha az Úristen is az Orbánt eltakarítani kész magyar hazafiak oldalán állana: az Európai Bizottság visszadobta az Orbán-kormány helyreállítási tervét, és súlyos jogállamisági feltételeket szabott annak teljesítéséhez (július 20.).
Elolvasván mindezeket érdemes gondolkodóba esni: hová is kormányozta Magyarországot Orbán Viktor?
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2021. július 29-én
