Elképesztő hír járta be a sajtót a minap. Lehozta a román sajtó, megjelent erdélyi magyar lapban, ráharaptak Magyarországon is. Előreláthatóan be fogja járni a világot ez a bréking, ez az ámulatos esemény, amilyenhez fogható legfennebb évszázadonként egyszer esik meg a világgal.
Tessenek tehát kapaszkodni, mert nem holmi háború meg éhínség most a téma, nem valami közönséges leleplezés egy amerikai elnökről vagy milliárdosról, de még csak nem is a Kardashian-család műkörmös vagy parókás sztorijainak egyike.
Tehát, figyelem: átvitt egy román pasas egy disznót az utcán Londonban, az autóból a házba.
Én megmondtam! Elképesztő, ugye? Két hétig megspórolhatom a reggeli kávét, a pulzusom az egekben, napok óta csak pislogok. Șocant!
Ismétlem: románok – hát igen, ezek a románok, már megint a románok (románok, románok, még párszor le kell írni, nem? románok) – átvittek egy disznót az utcán a Fejlett Nyugaton.
Ehhez a brékinghez képest minden más eltörpül most. Lehozta a román sajtó, eljutott Magyarországra is a hír, lehozta a 444, a Népszava meg a Mandinder is („Leszúrt disznóval járkáltak román férfiak London utcáin.”) Élőben kapcsol majd az M1 is, hogy viszik a disznót a migránsrománok. Ugrik majd a CNN. Hozza a FoxNews. A Vatikán megvitatja, hogy mit szól ehhez az istenük. Trump megbocsát, Biden nem emlékszik rá. Az EU konszenzust keres.
A Fejlett Nyugaton disznót eleve csak így darabokban termelnek a disznógyárban, nem él, nem röfög, nem csinál maga alá, hanem csak úgy ott terem, az Amazon-drón hozza ki szépen, becsomagolva, vörös szalaggal átkötve, előre fűszerezve ízlés szerint. A Fejlett Nyugaton, ha valakinél mégis volna egy disznó, így kéznél, a csomagtartóból elővarázsolva – de hát nincs! –, ha valahogy oda kerülne hozzá egy állat, akkor is taxit hívnának ezek az előkelő Nyugatiak, ezek a gentlemanek és gentlewomanek, és az vinné az út túlsó oldalára, vörös szőnyegen, két udvarias brit rendőr segédletével, hallom is már azt a finom brit akcentust, ahogy terelik az emeletes buszokat, disznójogi aktivisták szigorú felügyelete alatt.
De ezek a ROMMMÁÁÁÁNOOOOK, hát, igen. Románok.
Ezek ilyenek. Viszik a disznót. Manele nem szólt? Esik ki a miccs a szájukból. Parasztok. Csuklya van a fején. Vihog. Hátul kiabál az asszony, felveri a délutáni teázás csendjét. Tiszta peszedések. Ezek a kifliből jöttek, nem Erdélyből. Nem kifinomult, kétdiplomás, három nyelven beszélő, nyugatosodott, polgári, felvilágosult, ízlésesen felöltözött, halkszavú USR-szavazók zakóban, hát nem. Ezek cöránok, onnan, igen, a bocskorosoktól, migráncs az összes, lopni jöttek, múltkor is ki kellett írja szegény boltos románul, hogy ne lopjanak, bezzegmimagyarok, hát nekünk Ausztriában kiírták, de a cigányok miatt, igaz.
Aztán jönnek a szakértők, a szociológusok. „Az arabok elkerűlték az bizos????????????” – írja az egyik Dr., és sokan mások, hát igen, „az arabok” nem esznek disznót, egyik sem, soha. „Valyon melyik környékbeli gazda siratja a jószágát?” – teszi fel a kérdést egy PhD-hallgató, lopnak ezek, mind lopnak, ellopták a disznót, nézd már, viszik a lopott disznót át az utcán. „A románoktól ezt várjuk. Viszont az szomorú, hogy London mivé lett.” – ez a fejlett város, te, ez az úri levegő, amit a leszúrt állat szaga mocskol be. London, ahol már ötszáz éve is kézfertőtlenítőztek. Közismert antropológus is megnyilvánul: „A Neander völgy visszaüt?” – ez a hipotézis, kis fajelmélet, alsóbbrendűek ezek, nyilván. Meg nem is románok, hanem cigányok. De hát az ugyanaz, höhö, kac-kac.
Mi ott, a Keleten, igyekszünk pedig, nagyon. Mi nem viszünk át disznót az utcán, hiszen mi megtanultuk, hogyan kell viselkedni. Pedantéria, az a mi jelszavunk. Fejlődünk, ahogy elvárják. De hát ezek, ezek sose tanulnak már. Bennük van, a vérükbe’.
A sajtó meg hozza, hozza a hírt, körbemutogatja a brékinget: ím, a románok. Vitték a disznót, át az úton, le volt szúrva az az állat, istenem, nem végelgyengülésben halt meg, hanem döfés által.
Micsoda este volt ez, micsoda megrázkódtatás, pedig 2020, na, az tartogatott elég meglepetést nekünk.De ezt, ezt a brékinget még mi sem láttuk jönni.
Kustán Magyari Attila publicisztikája a Maszol Vélemény rovatában jelent meg 2020. december 28-án.
