Újabban a jobb érthetőség kedvéért, a túlzott terjengősség elkerülése érdekében, szokás régi szövegeket átírni. Mi is találtunk egy ilyet.

Az eredeti szöveg:

34 Akkor ezt mondja a király a jobb keze felől állóknak: Jertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek ez országot, a mely számotokra készíttetett a világ megalapítása óta.

35 Mert éheztem, és ennem adtatok; szomjúhoztam, és innom adtatok; jövevény voltam, és befogadtatok engem;

36 Mezítelen voltam, és felruháztatok; beteg voltam, és meglátogattatok; fogoly voltam, és eljöttetek hozzám.

37 Akkor felelnek majd néki az igazak, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, és tápláltunk volna? vagy szomjúhoztál, és innod adtunk volna?

38 És mikor láttuk, hogy jövevény voltál, és befogadtunk volna? vagy mezítelen voltál, és felruháztunk volna?

39 Mikor láttuk, hogy beteg vagy fogoly voltál, és hozzád mentünk volna?

40 És felelvén a király, azt mondja majd nékik: Bizony mondom néktek, a mennyiben megcselekedtétek EGGYEL az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg.

41 Akkor szól majd az ő bal keze felől állókhoz is: Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre, a mely az ördögöknek és az ő angyalainak készíttetett.

42 Mert éheztem, és nem adtatok ennem; szomjúhoztam, és nem adtatok innom; 43 Jövevény voltam, és nem fogadtatok be engem; mezítelen voltam, és nem ruháztatok fel engem; beteg és fogoly voltam, és nem látogattatok meg engem.

44 Akkor ezek is felelnek majd néki, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, vagy szomjúhoztál, vagy hogy jövevény, vagy mezítelen, vagy beteg, vagy fogoly voltál, és nem szolgáltunk volna néked?

45 Akkor felel majd nékik, mondván: Bizony mondom néktek, a mennyiben nem cselekedtétek meg egygyel eme legkisebbek közül, én velem sem cselekedtétek meg.

46 És ezek elmennek majd az örök gyötrelemre; az igazak pedig az örök életre.

Az új változat:

És akkor ezt mondta a magát királynak képzelő a jobb keze felől állóknak: foglaljatok helyet itt a jobbomon, van hely egészen a szélsőjobbig.

Jertek, bár nem fogjátok örökölni az országot, melyet az atyám, velem együtt a magunk számára épített, kormányzásunk óta, a ti segedelmetekkel.

Mert arénát akartam a házam mellé és ti megépítettétek.

Mert gyerekkorom óta kisvasutat akartam és ti megajándékoztatok egy igazival. Igaz, nem Bicskéig, de mégis.

Mert drága pénzért, dollárért fizettétek a külföldi taníttatásomat.

Itt közbeszólnak a jobbon ülők: Bocsánat uram, de az nem a Soros Gyuri bácsi volt?

Ugyan, ki emlékszik arra már! De ne szóljatok közbe, az itt nem szokás.

Mellettem álltatok, amikor felvirágoztattuk a vidéket. Sőt, nem csak egy pusztát építettünk újjá, hanem mindjárt hatvanat. Ezt is ti fizettétek.

Amikor Ráhel és István már belefáradt a saját lábán való ácsorgásba, kértétek és felajánlottátok, hogy álljanak a ti lábaitokon. És ez azóta is így van.

Amikor Lőrinc barát megvilágosodott és gyűjtögetni kezdett, ti adtátok össze neki, hogy ő legyen az ország leggazdagabb embere.

Kormányunkban sok a barát, minthogy keresztény kormány volnánk. Ezek a barátok is szegények. Voltak. Ma már nem azok. Gazdagok, kőgazdagok. Ez is nektek köszönhető, eredetileg a ti pénzetek volt.

Vettünk kastélyokat, szállodákat, balatoni felvidéket, gyárakat, földeket, nem sorolom tovább, hisz az örökkévalóság ehhez rövid, de mindezekért köszönet illet benneteket.

Több száz milliárdot költöttünk a pénzetekből propagandára és reklámra, a hatalmam gránitszilárdságúvá tétele érdekében. Köszönet érte.

Ötvenmilliárdból rendeztünk eddig nemzeti konzultációt, ostoba kérdésekkel, ahol a válaszaitok senkit semmire nem köteleztek, ti pedig alázattal visszaküldtétek a kérdőíveket, noha tudtátok, hogy nincs értelme.

Több ezer milliárdot költöttünk ötméteres kilátóra, nem létező lombkoronához sétányra, el se indult üzemekre, félbehagyott épületekre. Tudom, ezt mind nemes célokra is felhasználhattuk volna, de nem volt ilyen igényetek.

Akkor felelnek neki a jobbon ülők: Már megbocsáss uram, de mikor voltunk mi ilyen eszetlenek? Mikor adtuk mindezekre a pénzt, amikor nekünk se nagyon volt?

Bizony mondom néktek, amikor közületek bármelyik akár csak egyetlen forint adót befizetett, azt nekem fizettétek. Amikor egyetlen eurót küldtek számotokra Brüsszelből, azt én használtam.

Uram, akkor szerinted mi tényleg ennyire hülyék vagyunk?

Majd meglátjuk. Most küldjük ki a legújabb nemzeti konzultációt, várom vissza a válaszokat. A konzultáció lényege: mindenki úgy köteles táncolni, ahogy én fütyülök!

És akkor a magát királynak képzelő a balján ülőkhöz fordult.

Távozzatok tőlem ti átkozottak. Mert amikor hajléktalanokat támogattatok, tőlem vontátok el a pénzt. Amikor éhező gyerekeket etettetek, azt én hasznosabban tudtam volna elkölteni. Amikor gyerekeket tanítottatok, hogy legalább alapfokú képzettségük legyen, szembementetek az oktatási elképzeléseinkkel. Amikor szegényeknek pénzt és egyebet gyűjtöttetek, az nekem is adhattátok volna, hiszen a vagyonbevallásom tanúsítja, hogy rendszeresen a templom egerétől kell kölcsön kérnem (készpénzt, naná, mint mindig). Amikor menekülteket támogattatok vagy fogadtatok be, az olyan volt, mintha tiltott gyümölcsöt fogyasztottatok volna. Amikor megakadályoztátok az én egyébként kiváló végrehajtóimat abban, hogy kilakoltassanak embereket, akkor az akaratom ellen cselekedtetek. Az Iványit meg támogattátok, holott nem bírom elviselni.

És akkor szóltak a balján ülők: De uram! Te hivatkozol mindig a kereszténységre mint a vezérlő elvetekre. Amit mi csináltunk, az megfelel a belső meggyőződésünknek vagy a hitünknek és a Biblia szellemének és szövegének.

És szólt a magát királynak képzelő: Bizony mondtam néktek, hogy ne azt figyeljétek, amit mondok, hanem azt amit csinálok. A Biblia pedig régi, elavult szöveg. A Szájer ráér, majd ír helyette másikat.

A szerző – minden idők egyik legjobb humorú magyar politikusa – Facebook-bejegyzése 2023. november 19-én.