Halálos fenyegetéssel vádolja Zelenszkijt, a szovjet időknél is rosszabbnak írja le az ukrajnai kisebbségi helyzetet, és Hitlerhez hasonlítja az ukrán elnököt – Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Erő elnöke, aki az RMDSZ színeiben ül a román parlamentben, nyílt levelet küldött Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, amiben sikerült összegyűjtenie a magyar kormánypropaganda színejavát. A levél elején közös kisebbségi tapasztalatra hivatkozva magyarázza amúgy teljesen meglepő lépését, hogy levélben fordul az ukrán elnökhöz: „Kisebbségi származásunk okán mindketten azon politikusok sorába tartozunk, akik nemcsak elméletileg tudják, hanem gyakorlatilag is átérzik annak fontosságát, hogy minden nemzeti közösség megőrizhesse identitását a saját szülőföldjén.”
Ezt követően azonban éles kritikát fogalmaz meg az ukrán kormány politikájával szemben. A kisebbségi helyzetet így jellemzi: „Az Ön kormányzása alatt az Ukrajnában élő […] román és […] magyar nemzeti közösségek […] súlyosabb helyzetben vannak, mint a Szovjetunió idején.” A megállapítás az ukrán nyelvpolitika és kisebbségi jogok szűkítése kapcsán értelmezhető, ugyanakkor a szovjet korszakhoz való hasonlítás nem támasztható alá egységes szakmai vagy nemzetközi értékelésekkel. Az elmúlt időszakban ráadásul az Európai Unió felé tett közeledés részeként Kijev több ponton módosította a szabályozást.
A vallásszabadság kérdésében a képviselő azt írja: „Miközben Románia jelenleg mindenben támogatja Ukrajnát, az Ön kormánya akadályozza a Román Ortodox Egyházat abban, hogy lelki otthont és támaszt biztosítsanak az Ukrajnában élő román ajkú híveinek.” Ukrajna az utóbbi időszakban több egyházi szervezet működését korlátozta, elsősorban az orosz befolyással összefüggő nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva. A rendelkezések nem kifejezetten nemzetiségi alapon születtek, hanem egyházi struktúrákat érintenek.
A levél legsúlyosabb állításában Kulcsár-Terza azt írja, hogy Zelenszkij halálosan megfenyegette Orbán Viktort: „Miközben a modern Európa politikatörténetében még Adolf Hitler sem vetemedett arra, hogy nyilvánosan halállal fenyegesse egy másik európai ország állami vezetőjét, Ön ezt megtette Magyarország miniszterelnökével.” Majd felszólítja az ukrán elnököt, hogy: „Magyarország miniszterelnökének címzett halállal fenyegető szavait haladéktalanul vonja vissza és kérjen bocsánatot.”
Természetesen nem véletlenül most íródott a levél: Kulcsár-Terza egy olyan kampányhelyzetben hívja fel magára és az RMDSZ-re a figyelmet, ahol Orbán Viktor 2026-os választási stratégiájának egyik központi eleme a Zelenszkijjel való konfliktus. A magyar kormányzati kommunikáció ezt következetesen „háború vagy béke” kérdésként keretezi, Ukrajnát pedig gazdasági és biztonsági fenyegetésként állítja be az „ukrán olajblokádtól” a külföldi beavatkozás vádjáig. Ebben a narratívában Zelenszkij nemcsak külpolitikai szereplőként, hanem konkrét politikai ellenfélként jelenik meg, a budapesti utcák, sőt egész Magyarország ki van plakátolva, a „ne Zelenszkij nevessen a végén” plakátokkal. Ugyanakkor a Washington Post egy, nyugati hírszerzési források által hitelesített jelentésre hivatkozva arról írt, hogy az orosz külső hírszerzés egyes köreiben felmerült egy Orbán Viktor elleni, akár megrendezett merénylet ötlete, amely a kampányt érzelmi irányba terelhette volna.
Kulcsár-Terza levele ezekre a fals narratívákra erősít rá, miközben teljesen figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy nem is olyan rég az ukrán elnök Bukarestben járt, és Nicușor Dan államfővel egyeztetett, aki – akárcsak Ilie Bolojan miniszterelnök – megerősítette a stratégiai együttműködést Ukrajnával. A román elnök azt is mondta, hogy elfogadhatatlan, hogy egy olyan döntést, amelyre az Európai Tanács 27 tagja rábólintott, két-három héttel később Orbán megkérdőjelez. Ebben a helyzetben teljességgel érthetetlen, miért gondolt úgy Kulcsár-Terza, hogy romániai parlamenti képviselőként olyan nyílt levelet ír, amelyben visszaköszönnek benne az orosz propagandában is megjelenő narratívák, és nyíltan szembemegy a román állam hivatalos Ukrajna-politikájával. A levél nemcsak Kijevvel konfrontálódik, hanem egyben ráerősít egy EU-ellenes, konfliktusra építő politikai keretezésre is, amely jelenleg a magyarországi kampány egyik központi eleme.
A levél nem tesz említést arról sem, hogy Zelenszkij 2026. március 12-i bukaresti látogatásán aláírta a román nyelv napjának ukrajnai bevezetéséről szóló rendeletet, amelyet Bukarest a román kisebbség felé tett gesztusként értékelt.
Egyébként, amikor Zelenszkij Bukarestbe látogatott a teljes RMDSZ-es képviselőgárda testületileg Budapesten tartózkodott egy olyan rendezvényen, ahol Orbán Viktor és propagandaipara megint ledarálta a jól ismert, háborús pánikkeltésre, ukránellenes uszításra és Brüsszelre kent önfelmentésre épülő leckét. Az RMDSZ pedig ott ült, bólogatott, tapsolt, és úgy tett, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy román kormánykoalíciós partnerként nem Bukarestben van ebben a stratégiai pillanatban, hanem Budapest kampányszagú politikai fejtágítóján.
