A befolyásos kormányok a jogállamiság követelményeit semmibe vevő olyan korszakba taszították az emberiséget, amelyben a konfliktusokban érintett civilek fizetik a legnagyobb árat. A gyorsan változó mesterséges intelligencia termékeny talaja lehet a rasszizmusnak, diszkriminációnak és a megosztottságnak. A jogsértések ellen világszerte példátlanul nagy számban mozdultak meg az emberek, akik az emberi jogok védelmét és az emberi méltóság tiszteletben tartását követelik.
A világ a konfliktusok terjedésének és a nemzetközi jogi rendszer meggyengülésének rémisztő következményeit nyögi – áll a többi között az Amnesty Internationalnak a világ emberijogi állapotáról szóló Éves Jelentésében; az AI 155 ország emberi jogi teljesítményét értékeli.
Az Amnesty International arra figyelmeztet, hogy ha a szabályozás továbbra is lemarad, a mesterséges intelligencia (MI) gyors fejlődésével valószínűleg felgyorsul a jogállamiság válsága, ami a technológiai óriások fölérendeltségével párosulva a jogsértések további elterjedésével járhat.
„Az Amnesty International jelentése szomorú képet fest az emberi jogok riasztó mértékű elnyomásáról és a nemzetközi szabályok rendszeres megsértésről a globális egyenlőtlenségek elmélyülése, a felsőbbrendűségért versengő szuperhatalmak és az eszkalálódó klímaválság közepette” – mondta Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára.
„A nemzetközi jogi előírások Izrael általi megszegését súlyosbítja, hogy szövetségesei sem képesek enyhíteni a gázai civilek szenvedését. E szövetségesek közül sokan a második világháború utáni nemzetközi jog megalkotói. Oroszország Ukrajnával szembeni folyamatos agressziója, a növekvő számú fegyveres konfliktus, valamint a például Szudánban, Etiópiában és Mianmarban tapasztalt tömeges jogsértések mellett az elmúlás veszélye fenyegeti a szabályokon alapuló globális rendet”.
A törvénytelenséget, a megkülönböztetést és a büntetlenséget a konfliktusokban és másutt is lehetővé teszik a technológiák ellenőrizetlen használata, amelyeket ma már rutinszerűen fegyverként használnak a katonai, politikai és vállalati szereplők. A nagy tech cégek platformjai szították a konfliktusokat. Kémszoftvereket és tömeges megfigyelést lehetővé tévő eszközöket használnak az alapvető jogok megsértésére, miközben a kormányok automatizált eszközöket vetnek be a társadalom leginkább kiszolgáltatott csoportjai ellen.
„Egy egyre bizonytalanabbá váló világban az olyan technológiák, mint a generatív mesterséges intelligencia, az arcfelismerés és a kémprogramok szabályozatlan terjedése és alkalmazása komoly ellenséggé válhat, rendkívül módon felerősítve nemzetközi jog és az emberi jogok megsértését” – mondta Agnès Callamard.
„A választások évében és az egyre erőteljesebb, szabályozásellenes lobbival szemben, amelyet a nagy tech szereplők irányítanak és finanszíroznak, ezek a szabályozatlan technológiák óriási veszélyt jelentenek mindannyiunkra nézve. Fegyverként használhatóak a diszkrimináció, a dezinformáció és a megosztás céljából.”
A konfliktusban érintett civilek fizetik meg a végső árat
Az Amnesty International jelentése szerint napjaink vezetői és intézményei elárulták az emberi jogi alapelveket. A sokasodó konfliktusokkal szemben számos befolyásos állam magatartása rontotta a multilateralizmus hitelességét, és aláásta az 1945-ben létrehozott, mindenkire kötelező szabályokon alapuló világméretben érvényes rendet.
A 2023. évet leginkább meghatározó konfliktusban egyre gyűlnek a háborús bűncselekményekre utaló bizonyítékok, miközben az izraeli vezetés és a palesztin fegyveres szervezetek is rendszeresen megsértik a nemzetközi humanitárius és emberi jogi előírásokat. A Hamász és más fegyveres csoportok október 7-i és azt követő szörnyű és jogsértő támadásait követően az izraeli hatóságok könyörtelen légicsapásokkal válaszoltak, amelyekben gyakran teljes családok haltak meg. Csaknem kétmillió palesztinnak kellett otthagynia az otthonát, az izraeli hadsereg pedig a növekvő éhínség ellenére is akadályozta a Gázába eljutó humanitárius segélyek eljutását.
A jelentés rámutat arra is, hogy az Egyesült Államok vétójogával hónapokra megbénította az ENSZ Biztonsági Tanácsát a tűzszünethez szükséges határozat meghozatalában, miközben továbbra is olyan lőszerekkel látja el Izraelt, amelyeket valószínűleg jogsértések elkövetésére is használnak. Az éves jelentés bemutatja az európai országok, például az Egyesült Királyság és Németország kettős mércéjét is: miközben jogosan tiltakoznak az Oroszország és a Hamász által elkövetett háborús bűncselekmények ellen, ezzel egyidejűleg támogatják az izraeli és amerikai hatóságokat a konfliktusban.
„A nemzetközi közösség zavarba ejtő kudarca, hogy sok ezer civil – köztük nagyon sok gyermek – életét nem tudta megvédeni a Gázai övezetben. Ez nyilvánvalóvá teszi, hogy azok az intézmények, amiket a civilek védelmére és az emberi jogok érvényesítésére hoztak létre, már nem felelnek meg ezeknek a céloknak. Amit 2023-ban láttunk, megerősíti, hogy számos állam semmibe vette az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt emberiesség és egyetemesség alapértékeit” – mondta Agnès Callamard.
A jelentés dokumentálja, hogy az orosz hadsereg hogyan veszi továbbra is semmibe háborús szabályokat Ukrajna folytatódó megszállása közben. Kiemelten foglalkozik a sűrűn lakott polgári területek, illetve az energia- és gabonaexport-infrastruktúra elleni, válogatás nélküli támadásokkal, valamint a hadifoglyokkal szembeni kínzásokkal és kegyetlen, embertelen bánásmóddal. Mindezek a környezet hatalmas mértékű szennyezésével is járnak, a többi között a kahovkai gát szándékos lerombolásával, amiről széles körben úgy vélik, hogy az orosz erők követték el.
A mianmari hadsereg és a hozzá kapcsolódó milíciák a civilek ellen is támadásokat hajtottak végre: 1000-nél többen haltak meg 2023-ban. Sem a mianmari, sem az orosz hatóságok nem vállalták, hogy kivizsgálják a kirívó jogsértésekről szóló jelentéseket. Mindkét ország eközben pénzügyi és katonai támogatást kapott Kínától.
Szudánban a konfliktus mindkét résztvevője, a Szudáni Fegyveres Erők és a Gyors Támogató Erők is semmibe vették a nemzetközi humanitárius jogi kötelezettségeiket, amikor olyan célzott és válogatás nélküli támadásokat hajtottak végre, amelyekben civilek haltak és sebesültek meg, vagy amikor robbanófegyvereket vetettek be sűrűn lakott városrészekben. Ezek a támadások 12 ezer ember halálát okozták, és több mint 8 millióan kényszerültek elhagyni az otthonukat. Mivel a konfliktusnak egyelőre nem látszik a vége, Szudán veszélyesen közel került egy éhínség kitöréséhez is.
Súlyos veszély a gyűlölet, megosztottság és diszkrimináció szítására használt technológia
Az Amnesty International jelentése megállapítja azt is, hogy a világ számos részén növelték a politikusok a bűnbakként kezelt nők, az LMBTQI-emberek és más kiszolgáltatott közösségek elleni támadásokat. Az új és meglévő technológiákat egyre inkább fegyverként használják, hogy ezzel is segítsék és támogassák az elnyomó politikai erőket a dezinformáció terjesztésében és a közösségek egymás ellen uszításában.
A jelentés arra is rámutat, hogy a meglévő technológiákat széles körben használják a diszkriminatív intézkedések megerősítésére. Argentína, Brazília, India és az Egyesült Királyság is egyre gyakrabban alkalmaz arcfelismerő technológiákat a nyilvános tüntetések és sportesemények ellenőrzésére, valamint a marginalizált közösségek – különösen a migránsok és menekültek – hátrányos megkülönböztetésére. Az Amnesty jogi lépéseire válaszul a New York-i rendőrség 2023-ban nyilvánosságra hozta, hogyan használta az arcfelismerő rendszert arra, hogy megfigyelje a Black Lives Matter (= az afroamerikaiakkal való egyenlő bánásmódért küzdő, Amerikából származó, decentralizált jogvédő civil mozgalom) tüntetéseket a városban. A hasonló technológiák jogsértő felhasználása szintén elterjedt Ciszjordániájában is, ahol az izraeli hatóságok a mozgásszabadság korlátozására és az apartheid rendszer fenntartására használták őket.
A majdnem teljesen automata szociális ellátórendszer bevezetése Szerbiában azt eredményezte, hogy emberek ezrei veszítették el a létfontosságú szociális támogatásokhoz való hozzáférésüket. Ez különösen a roma közösségeket és a fogyatékossággal élőket érintette, ami jól mutatja, hogy az ellenőrizetlen automatizálás hogyan súlyosbíthatja az egyenlőtlenségeket.
Miközben világszerte továbbra is milliók menekülnek a fegyveres konfliktusok elől, a migráció irányítása és a határellenőrzés közben a hatóságok sokszor támaszkodnak súlyos jogsértéseket okozó technológiákra. Ezeknek az elterjedése állandósítja és megerősíti a hátrányos megkülönböztetést, a rasszizmust, valamint az aránytalan és jogellenes tömeges megfigyeléseket.
Eközben a kémprogramok – amelyeknek általában menekült aktivisták, újságírók és jogvédők a célpontjai – nagyrészt szabályozatlanok maradtak annak ellenére, hogy hosszú távú bizonyítékok vannak az általuk okozott jogsértésekre. Az Amnesty kutatásainak köszönhetően derült ki 2023-ban, hogy a Pegasust újságírók és aktivisták ellen vetették be Örményországban, a Dominikai Köztársaságban, Indiában és Szerbiában. Eközben az EU-ban működő cégek szabadon értékesíthették kémprogramjaikat a világ országai számára.
A múlt években a generatív mesterséges intelligencia (azaz: a mesterséges intelligencia egy olyan formája, amely képes a betanított adatok alapján szöveget, képeket és változatos tartalmat létrehozni) gyors fejlődése megváltoztatta a már létező technológiák – a kémprogramoktól a közösségi média elszabadult algoritmusaiig – általi fenyegetések mértékét.
Az elképesztő ütemű fejlődéssel szemben a szabályozás nagyrészt stagnált. Az európai döntéshozók azonban cselekedni kezdtek, és az idén februárban hatályba lépett az egész EU-ra kiterjedő digitális szolgáltatásokról szóló törvény. Bár tökéletlen és hiányos, mégis elindította a mesterséges intelligencia szabályozásáról szóló időszerű és létfontosságú globális vitát.
„Hatalmas szakadék tátong a technológiák ellenőrizetlen fejlődése által jelentett kockázatok, illetve a szabályozás és az emberek védelme területén elérendő célok között. Ez az előre megjósolt jövőnk, és csak rosszabbodni fog, hacsak a technológiák szabályozatlan terjedését nem fékezzük meg” – mondta Agnès Callamard.
Az Amnesty International kutatása azt is bemutatta, hogy a Facebook algoritmusai hogyan járultak hozzá az erőszakhoz Etiópiában, ami kiváló példa arra, hogyan használható a platform fegyverként arra, hogy közösségeket állítsanak egymással szembe.
Előrejelzésünk szerint ezek a problémák az idei választási évben sűrűsödnek, mivel a nagy közösségi felületek, például a Facebook, az Instagram, a TikTok és a YouTube megfigyelésen alapuló üzleti modellje a választásokkal összefüggésben is katalizátorként hat majd az emberi jogok megsértésére.
„Láttuk, hogyan erősítik és terjesztik a gyűlöletet, a diszkriminációt és a dezinformációt a közösségi média algoritmusok, amelyeket mindenekelőtt az „engagement” maximalizálására optimalizáltak. Végtelen és veszélyes visszacsatolási hurkot hoznak létre, másodpercek alatt képesek szintetikus képeket, hang- és videófelvételeket készíteni, valamint meghatározott közönségeket célba venni. A választásokra vonatkozó szabályozások azonban még nem tudtak felzárkózni ehhez a veszélyhez. Eddig túl sok beszédet hallottunk, és túl kevés intézkedés történt” – mondta Agnès Callamard.
A novemberi amerikai elnökválasztás a marginalizált közösségekkel, köztük az LMBTI-emberekkel szembeni diszkrimináció, zaklatás és visszaélések közepette zajlik majd a közösségi médiában. A fenyegető és megfélemlítő abortuszellenes tartalmak is egyre jobban terjednek.
Több mint egymilliárd ember szavaz az indiai választáson, miközben folytatódnak a békés tüntetők elleni támadások és a vallási kisebbségek szisztematikus diszkriminációja. Az Amnesty tavaly felfedte, hogy kémprogramokat használtak ismert újságírók ellen, miközben a technológiai platformok valóságos politikai csataterekké váltak.
„A politikusok régóta használják a mi és ők narratívákat, hogy szavazatokat nyerjenek, és kihasználják a gazdasági és biztonsági kérdésekkel kapcsolatos jogos félelmeket. Azt is láttuk, hogy az ellenőrizetlen technológiákat hogyan használták fel a diszkrimináció megerősítésére. A techóriások megfigyelési üzleti modellje olaj a tűzre, és lehetővé teszi a rosszhiszemű politikusok számára, hogy a hatalom megszilárdítása vagy a szavazatok megszerzése érdekében felerősítsék ezeket a veszélyes narratívákat. Ez egy borzongató előjele annak, hogy mi vár ránk, ha a fejlődés továbbra is sokkal gyorsabban halad mint az elszámoltathatóság” – mondta Agnès Callamard.
Példátlan méretű mozgósítás
„Láttuk, hogy a befolyásos állami és nem állami szereplők tevékenységei egyre mélyebbre taszítanak minket egy hatékony szabályok nélküli világ káoszába, ahol a forradalmi technológiákból származó, hatékony kormányzás nélküli kíméletlen profitszerzés vált a normává. De sok esetben, amikor kormányok nem tartották meg a nemzetközi jogi előírásokat, az emberek a nemzetközi intézményeket hívták segítségül a jogállamiság fenntartására. Ahol a világ vezetői nem állnak ki az egyenlő jogokért, ott az emberek felvonulnak, tiltakoznak és petíciót nyújtanak be egy reményteljesebb jövőért” – mondta Agnès Callamard.
Az Izrael és a Hamász közötti fegyveres konfliktus világszerte tüntetések százait gerjesztette. Az emberek tűzszünetet követeltek a gázai civilek védelmére, és a Hamász és más fegyveres csoportok ejtette túszok szabadon bocsátását akarták elérni. Az Egyesült Államokban, El Salvadorban és Lengyelországban is az utcára vonultak, hogy követeljék az abortuszhoz való jogot, világszerte pedig ezrek csatlakoztak a Fridays For Future elnevezésű ifjúsági mozgalomhoz, hogy elérjék a fosszílis tüzelőanyagok méltányos és gyors kivonását.
A fáradhatatlan kampányolás számos emberi jogi győzelmet is hozott 2023-ban. A tajvani #MeToo mozgalomnak és más civil szervezeteknek hála a kormány elfogadta a szexuális bűncselekmények megelőzéséről szóló törvény módosítását.
Annak ellenére, hogy a szükségesnél kevesebbet tett, a COP28 megállapodott a fosszilis tüzelőanyagoktól való „elszakadásról”, ami az első alkalom, hogy azokat egy COP-határozatban említették. Az évek óta tartó kampány hatására Törökországban végre felmentették a Büyükada-ügy négy vádlottját, Taner Kılıçet, İdil Eser, Özlem Dalkırant és Günal Kurşunt, akiket még 2020 júliusában ítéltek el koholt vádak alapján.
Matiullah Wesa afgán oktatási aktivistát hónapokig tartott kampány után tavaly októberben szabadon engedték, miután közel hét hónapot töltött börtönben, mert a lányoknak az oktatáshoz való jogát hirdette, és bírálta a tálibok politikáját, ami megtiltotta, hogy középfokú iskolába járhassanak.
„A tiltakozáshoz való jog döntő fontosságú a vezetők elszámoltathatóságához. Az emberek világossá tették, hogy emberi jogokat akarnak; a kormányokon múlik, hogy megmutassák, figyelnek-e rájuk” – mondta Agnès Callamard.
„Tekintettel a komor világhangulatra, sürgős intézkedésekre van szükség az emberiség védelmére hivatott nemzetközi intézmények újjáélesztése és megújítása végett. Lépéseket kell tenni az ENSZ Biztonsági Tanácsának megreformálására, hogy az állandó tagok ne használhassák a vétójogukat a civilek védelmének megakadályozására és a geopolitikai szövetségeik megerősítésére. A kormányoknak emellett átfogó jogalkotási és szabályozási lépéseket kell tenniük a mesterséges intelligencia által okozott kockázatok és károk kezeléséree, illetve a techóriások visszaszorítására.”
Az Amnesty International Az emberi jogok helyzete a világban című jelentése 155 országra vonatkozó bejegyzést, öt regionális áttekintést, egy globális elemzést valamint Agnès Callamard főtitkár előszavát tartalmazza. Ezen a linken elérhető rövidített magyar változat .
A globális elemzés négy olyan kérdésre összpontosít, amely rávilágít a jelentés többi részében dokumentált jelenségekre: a civilek feláldozhatóként való kezelése a fegyveres konfliktusokban; a nemek közötti egyenlőséggel szembeni támadások; a gazdasági válságok, az éghajlatváltozás és a környezetünk pusztulásának aránytalan hatása a leginkább kiszolgáltatott közösségekre; valamint az új és meglévő technológiák, köztük a generatív mesterséges intelligencia jelentette veszélyek. Az Amnesty International ezek szerint kritikus kihívások az emberi jogokra nézve nemcsak az idén, hanem később is.
