Egyszerre zöld lett körülöttem a világ. Az energiaszolgáltató óriásplakáton ajánl együttműködést, tegyünk együtt a környezetért, az autógyárak egyre kevésbé szennyező járműveket kínálnak, ugyan egy kicsit drágábban, de hát elkötelezetten felelős polgárok vagyunk, a szupermarketben kétféle zacskó a banán mellett, az egyikért fizetni kell, és megy a pénz környezetvédelemre, a benzinkúton ajánlják a drágább üzemanyagot, mert az kevésbé szennyező… Az összes multi meg a globális nagyipar képviselői mind össze akarnak fogni velem, hogy mentsük meg a zöld bolygót. Én partner lennék, ha nem gyanakodnék.
Mindeközben Greta Thurnberg, a Greenpeace meg a zöld pártok folyamatosan lelepleződnek, hogy kik finanszírozzák őket a háttérből, meg nem is annyira elkötelezettek, mint amekkorának hazudják magukat, és különben is teljesen hiteltelenül képviselnek valami tudományosan kétségbe vonható álláspontot, meg rájuk lehet unni, folyton ugyanazt a mantrát ismétlik.
Nem egyértelműen és pontosan elhatárolhatóan, de bekerült a pártpolitikai darálóba is a környezetvédelem kérdése. Mindenki elszánt és elkötelezett a jövőt illetően, de fenntartásokkal és óvatosan. Inkább bal, mint jobboldal, inkább progresszív, mint konzervatív, inkább partizán, mint megszálló. És a közeljövő falára vetített összeomlás-víziók mögött mindig fölfedezhető a finanszírozó meg a sanda politikai szándék, amely éppen atomerőművet akar eladni a széndioxid-kibocsátás megfékezésére, vagy munkahelyeket őriz meg a hagyományosan szennyező iparágakkal. Egyik migránshordákat vizionál a közeljövőbe, a másik jégkorszakkal váltakozó globális felmelegedést.
Én, az egyszerű fogyasztó, megpróbálok tenni valamit az emberiségért, de roppant nehéz. Autóm van (hagyományos belsőégésű), fűtök és nem nulla emissziós okosházban lakom, és gyakran vásárolok a kereskedőláncok polcairól multinacionális cégek termékeiből, amelyek mind higiénikusan műanyagba vannak csomagolva. Kiszámolom az ökológiai lábnyomom, s többet fogyasztok a közös erőforrásokból, mint amennyi járna, ha igazságos volna az elosztás a glóbuszon.
Szelektíven gyűjtöm a szemetet. Szervizbe viszem az autót, hogy a határértéken belül maradjon a károsanyag-kibocsátás, komposztálom a kerti hulladékot…
És egyszer csak ránk rúgja az ajtót a valóság.