Elsősorban hassa át az írást a mindent elsöprő békevágy. Emberek halnak meg, tömegek menekülnek, települések rombolódnak porig. Ezt józan ember nem támogathatja. Tegye le mindenki a fegyvert, üljenek tárgyalóasztalhoz, egyezzenek meg, vessenek véget az őrületnek.
Természetesen tudjuk, hogy ez nem ilyen egyszerű. Akadályozza például a sok fegyverszállítás, amelyek további áldozatokat eredményeznek.
Aztán még Zelenszkíj. Aki, ugye, színész volt, s meglehetős átéléssel játssza a hős nemzetvédő szerepét. Öltözete, gesztusai, mondatai mind a nagy hadvezéreket idézik. Mellékesen lehet utalni zsidó származására, nem mintha a rasszizmus vádját akárcsak megközelítenénk, de az ukrán hazafiság definíciója meggondolandó.
Valamint felemlegetni, hogy Ukrajnában vannak nacionalista, náci szélsőségek, és történelmi példák a második világháborús szerepre, Hitler csatlósa stb. Ezt óvatosan, mert mintha mi is…
Ki lehet térni arra, hogy Oroszország már nem a Szovjetunió, a legnagyobb ország a legtöbb ásványkinccsel, és megvannak a maga érdekei. Tétlenül nézegette egy ideig, hogy Ukrajnát be akarják csatlakoztatni a nyugati érdekszférába, ami éppen az amerikai és EU-s térfoglalás, előrenyomulás totalitása. Ha tisztán az érdekeket nézzük, akkor ki foglalt itt tért a másik rovására?
Mindeközben utalni lehet a Nyugatot elárasztó genderőrületre, migrációs krízisre és nemváltó műtétekre, amelyek a pokol élhetetlenségét nyomják rá a rothadó kapitalizmus újabb válságjelenségeire. (Ez a mellékszál nem szervesen kapcsolódik, de találkozik minden jóérzésű keresztény ember értékvilágával.)
A harctereken elkövetett borzalmak esetében törekedjünk arra, hogy – mindkét fél követ el megbocsáthatatlan cselekedeteket, a háború már csak ilyen – törekedjünk egyféle egyensúly megteremtésére, az internetet elárasztják a dokumentált vérengzések, okosan és mértékkel válogassunk ezekből.
Legyünk közben óvatosak, ha a főnök vagy a köztársasági elnök felelősnek nevezi Putyint vagy agresszornak Oroszországot, mi ezt kerüljük, nekünk nincs megengedve.
Valamint nagyon figyeljünk a közös mondanivalóra. Kicsit változik a politikai légkör, és máris tévedésben találhatjuk magunkat. Mint például: hogy Magyarország nem vétózott az Ukrajnának nyújtandó közös támogatás ügyében, aztán másnapra megtudjuk, hogy ügyes politikai manőverrel elértük, hogy az Unió folyósítsa nekünk a helyreállítási pénzeket.
