A Fidesz nagyarányú győzelme után a sajtó nem tud mit kezdeni magával. Le van győzve, szét van verve az ellenzék, belerúgni a döglött oroszlánba nem elegáns. De éppen megszűnések és elbocsátások vannak a kormányoldali térfélen, hát születnek erőtlen lejárató böffenetek, amelyekben érezhetően a szerző is szégyelli a leírtakat. Az úgynevezett független oldal meg látványosan elfordul az ellenzék pártjaitól. A propaganda által teremtett álvalóság szilárdan áll az emberek fejében, és kiszorít onnan minden lehetséges világmagyarázatot. Homály.
Bulvárízű hallomások, szövegösszefüggésükből kiragadott kijelentések, s hosszas rongyemberezés, hogy mégis milyen elvetemültek ezek. Hogy aszonta a zegyik, hogy nem köll kimenteni a vízben fuldoklókat. Mér ment oda? A másiknak meg akarták erőszakolni a barátnőjét, és nem verte pofán az illetőt, sőt az egész pártvezetés eltitkolni akarja a kínos dolgokat.
Eközben infláció, háború a szomszédban, kormányalakítás – csupa unalmas és alig kattintásvadász téma. A népnek éppen elege van a politikából.
És visszhangtalan csend van az emberi lelkek megnyerésére irányuló harcban. Nemcsak a kultúrháború terén, hanem az LMBTQ (plusz gender) fenyegető veszélye mintha eltűnt volna, pedig még népszavaztunk is róla, Soros Gyuri bácsiról szó sem esik, pedig mennyire aktív volt az öreg korábban, a migráns- és covid-témák egyszerű statisztikává redukálódtak. Lehet apró kérdőjeleket tenni Zelenszkij neve mellé, de nem biztos, hogy kifizetődő egyértelműen ellenségnek tekinteni.
Világnézet szempontjából úgy nyerte túl magát a Fidesz, hogy nem képvisel világnézetet. Haszonelvű politikát folytat, amely most már minden oldalról megkapja az elismerést (ők legalább tudnak kormányozni!), de nincs mihez igazodni. Nem tudunk arról, hogy lenne valamilyen terv, jövőkép, közös cél, amiért el fogjuk viselni az előttünk álló nagy válságot.
Illetve: augusztus huszadikán Budapesten lesz Európa legnagyobb tűzijátéka.
Túl kell élni, és megnyerni a következő választásokat.