A világ végéig, és még tovább. Klíma apokalipszis.
Nehéz komolyan venni azt, amit olyannyira komolytalanítanak komoly döntéshozók. Utolsó generációnak nevezik magukat különböző klímaszkeptikus akciócsoportok, amelyek föl akarják hívni a politikusok és a közvélemény figyelmét a közelgő világvégére, amelybe éppen belerohan az emberiség a maga nagy technikai fejlettségével. Jóarcú fiatalok demonstrálnak nagy molinókkal, meg hozzáragasztják magukat műalkotásokhoz, mondván, mi vagyunk az utolsó generáció a Föld történetében, ébresztő, emberiség.
Nem tudom, hogyan számolnak, minimum négy-öt generáció van jelen pillanatnyilag, s hogy melyik az utolsó, s hogy egyáltalán a most megszületők össze tudnak-e még állni öntudatos korosztállyá, az kérdés. A huszonnegyedik óra utolsó perceiben vagyunk, és még mindig nem vesszük komolyan a Greta Thurnbergeket.
Most látszik egy cseppnyi remény az energiahordozók árának elszabadulásával. Az egyes emberektől a gazdasági szereplőkig, és az önkormányzatoktól az uniókig mindenkinek újra kell gondolnia a fűtés, világítás, szállítás, fogyasztás kérdéseit. Eddig is tarthatatlan volt, hogy plázákat, sportcsarnokokat, uszodákat és hangárokat fűtöttünk közösségi megfontolásokkal, miközben a faluvégen lakásában megfagyott a magára hagyott öregember, mert rosszul döntött az enni vagy melegedni kérdésben. Persze most sem az igazságosabb elosztás közös felelőssége mozgatja a szálakat, hanem egyszerűen nem gazdaságos a dolog.
Megdrágul minden, s osztani meg szorozni fogunk, hogy megéri-e repülővel utazni, gyümölcsöt szállítani kontinensnyi távolságba, vagy autózni tömegközlekedés helyett. Kérdés, hogy mennyire fűtjük föl a tantermeket, kórházakat, közhivatalokat, várótermeket. Már látható, hogy a kisvállalkozások, könyvtárak, színházak, múzeumok, amelyek eddig sem a nyereségességükről voltak híresek, fogják az első körben megszenvedni a változásokat. Újra kell gondolni, mire költünk, s mire nem.
És eközben egyre több politikus jelenti ki, hogy nem tartja kizártnak az atomfegyver bevetését, ha úgy alakul a világpolitika. Csak akkor már az sem lesz, aki kimondja, hogy mi voltunk az utolsó generáció.
