a hivatalos címük viszont egy székhelyszolgáltató
Meglehetősen nagy homály lengi körül azt a magyar céget, ami elvileg a libanoni robbantássorozatnál bevetett csipogókat szállította. A magyar kormány szerint azonban nemzetbiztonsági kockázatot biztosan nem jelentenek.
Szeptember 17-én több ezer csipogó (pager) robbant fel meglepően nagy erővel Libanonban és Szíriában. A csipogót a Libanon déli részét ellenőrzése alatt tartó Hezbollah tagjai használhatták, az eszköz felrobbanásakor így elsősorban ők és a környezetükben tartózkodók sérültek meg.
Összesen több ezren sérültek meg, legalább kilencen pedig életüket vesztették, köztük egy gyerek. A libanoni vezetés és a Hezbollah is az izraeli titkosszolgálatot gyanúsította a támadással, az izraeli kormány viszont nyilvánosan nem kommentálta a robbanássorozatot.
Egy napra rá, szeptember 18-án délután újabb robbanássorozat rázta meg Libanon több részét. A libanoni állami hírügynökség szűkszavú közleménye szerint újabb csipogók robbantak fel, az AP hírügynökség információi szerint ezúttal walkie-talkie-k (kézi URH-adóvevők) robbantak fel például az előző nap elhunyt Hezbollah-tagok temetésén.
A csipogó magától nem tudott volna ilyen erővel felrobbanni, szakértők szerint átalakíthatták őket, 10-20 gramm robbanóanyaggal ellátva az eszközöket. A robbanóanyagot pedig távirányítással például egy speciális üzenettel hozhatták működésbe.
A kérdéses csipogók márkajelzésük szerint a tajvani Gold Apollo cég AR-924-es típusú termékei voltak, de a tajvani cég tagadta, hogy ezeket ők gyártották volna. Állításuk szerint egy magyar cég, a BAC Consulting Kft. megvette tőlük a jogokat, hogy csipogókat értékesítsen egyes régiókban az ő márkajelükkel, viszont a tervezés, a gyártás és az értékesítés is teljesen a magyar félhez került.
A Gold Apollo a világ egyik legnagyobb csipogógyártója, maga a termék viszont pongyolán fogalmazva nem számít high-technek, nem vonatkoznak rá szigorú külkereskedelmi előírások Tajvanban és az EU-ban sem.
A tajvani cég közlése szerint három éve állnak kapcsolatban a magyar BAC Consultinggal, viszont a Gold Apollo márkát csak kevesebb mint két éve hozták ki. A magyar fél kereste meg őket a csipogógyártás ötletével, és egy Teresa nevű hölgy volt a kapcsolattartójuk Tajvanban.
Az ENSZ emberi jogi vezetője, Volker Türk független vizsgálatra szólított fel a robbanássorozat ügyében. Türk szerint a nemzetközi jogba ütközik több ezer ember megsebesítése úgy, hogy a támadó nem tudhatta, hogy fegyveresek lesznek-e az áldozatok, vagy civilek is lesznek köztük. „A civilek védelme kell hogy legyen a legfőbb prioritás” – közölte Türk.
Az érintett csipogókban a tajvani gyártó szerint egy olyan alkatrész sem volt, amihez közük lenne. Emellett ezek formatervezése sem egyezett a cég Gold Apollo termékeivel, és más chipfajtát is használtak hozzájuk. A tajvani cég emellett különösnek írta le a BAC Consulting fizetési módját, ugyanis egy közel-keleti bankszámláról fizettek nekik.
A magyar BAC Consulting hivatalosan egy egyszemélyes üzleti tanácsadó cég, ami egy székhelyszolgáltatóhoz van bejelentve, tulajdonosa, Cristiana Bársony-Arcidiacono pedig egy újpesti panelházba. A cég kifejezetten furcsa jellemzőiről itt olvashat még bővebben.
Az amerikai NBC News azt állította, hogy nekik sikerült telefonon elérniük Cristiana Bársony-Arcidiaconót, aki elvileg megerősítette, hogy együttműködött a Gold Apollóval. Emellett annyit mondott még, hogy „Nem én gyártom a csipogókat. Én csak a közvetítő vagyok. Azt hiszem, félreértették a helyzetet”.
A magyar kormány részéről Kovács Zoltán kormányszóvivő annyit közölt, hogy „a magyar hatóságok meggyőződtek arról, hogy az érintett cég egy kereskedő-közvetítő cég, aminek nincs magyarországi gyártó- és telephelye, a bejelentett címen egy fő cégvezetője van, a hivatkozott eszközök pedig sohasem jártak Magyarországon”.
Hozzátette még, hogy megítélésük szerint az ügy nemzetbiztonsági kockázatot nem jelent, a további vizsgálatok során pedig a magyar hatóságok együttműködnek majd az érintett nemzetközi partnereikkel.
Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. A 2018/19-es akadémiai évben az Arizona Állami Egyetem Fulbright-program Humphrey-ösztöndíjasa volt.
„Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”
