A győztes automatizmusával sajnálkoznak ellenzéki társaikon a kormánypárti politikusok és szimpatizánsok az újabb kétharmados győzelem pajzsa mögül. A sajnálkozás helyett inkább korrektebben kellene törvénykezni – többek között erről is beszélt Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom főszerkesztője Németh Péter beszélgetőtársaként a Klikk TV Mélyvíz című műsorában. (Az interjú itt tekinthető meg.)
Valóban nagyon gyenge az ellenzék mind parlamenten belül, mind azon kívül, de ismerjük a választások eredményét. Ahelyett azonban, hogy ezen szánakoznának, a parlamenten belüli kisebbségi jogokra kellene fókuszálni – vetette fel Kovács Zoltán.
„Ez egyrészt benne van a politikai kulturáltságban, de benne vannak a jogszabályokban is és a kisebbségben lévők jogait nem szabad korlátozni.” Példaként említette a bizottságok összehívását, ezek normál menetű tevékenységét a szabotálásuk helyett. „Egyébként is annyian vannak már a kormányoldalról, mint a lottószámok, miből állna normálisan is viselkedni…?”
A helyzetet az sem segíti, hogy bő egy hónappal a választás után az ellenzék még nem találta meg a saját hangját. Elkerülhetetlen a kérdés, hogy megbukott-e az ellenzéki együttműködés és jó irány lehet-e az egyénileg tervezett megmérettetés? „A hatpárti együttműködés bukása kétségtelen, hiszen az eredmények is ezt mutatják. A módszer, a forma bukása azonban még nem egyértelmű, hiszen az előválasztás jól sikerült. Ezzel együtt nem elvetendő ötlet, hogy az önkormányzati, az EP-választáson külön is próbálkozzanak. Országgyűlési választás négy év múlva lesz és én nem vagyok biztos benne, hogy ez a kormány ebben a formában kihúzza ezt a négy évet.”
Az ÉS főszerkesztője emlékeztetett azokra a mértékadó közgazdasági prognózisokra, amik azt jelzik már most, hogy a kormány gazdaságpolitikáját nem lehet a végtelenségig fenntartani. „Sőt, már a Fideszen belüli vagy ahhoz közelálló emberek, mint a MOL vagy az OTP vezetője is arra figyelmeztetnek, hogy ezt valamikor be kell fejezni. Amikor ez megtörténik, lekerülnek az ársapkák, megdrágulnak a csirkefarhátak, a rezsi stb.– akkor komoly problémák jöhetnek.”
Álláspontja szerint mindezt főként akkor lesz szükséges befejezni, ha Magyarország nem teljesíti az uniós jogharmonizáció követelményeit. Ebben a tekintetben a lengyelek most némileg jobban állnak, „főként, hogy nem járják a Putyin-barát külön utat, mint teszi a magyar kormány.” Rögtön hozzátette, hogy Magyarország tényleg nagyon rövidet húz, ha valóban bevezetik az orosz energiaszállítással kapcsolatos szankciókat, mert Magyarország energiafüggése a legnagyobb. „De ez annak a felelőssége is, aki 12 éve kormányoz és ilyen erősen megmaradt az orosz energiafüggésünk.”
Emlékeztetett arra, a mára feledni látszó esetre, amikor 2007-ben Gyurcsány Ferenc fogadta Vlagyimir Putyint. „Ekkor Orbán Viktor – bírálva az akkori orosz kapcsolatot – szó szerint azt mondta, hogy ’a gáz keletről jön, de a szabadság nyugatról’. Nos, Orbánt tíz vagy húsz, hát még akár harminc évvel ezelőtti kijelentéseivel szembesíteni reménytelen vállalkozás.”
Forrás: Hírklikk
