Orbán Viktor bukásra áll; a mítosza elkezdett szertefoszlani. Ez jó hír a világnak, mert ő volt a példaképe azoknak, akik azt gondolták, a liberalizmus megbukott, és az új populista illiberális politikai örök boldogságot garantál az országoknak és örök hatalmat a politikusoknak. Bukásával elvesztené legfőbb celebjét ez a mozgalom, és világszinten nyilvánvalóvá válna, hogy az ígért sikerek helyett gazdasági visszaesés, erős népességfogyás és végtelen korrupciót jut sorsul az illiberális országoknak. A többször megnyert csatát újra a liberalizmus nyeri.
Nem lesz globális rezsimváltás
Elindult egy vita arról, hogy a liberalizmus vereséget szenved-e, és valóban egy világméretű rezsimváltás folyik-e? Nem először látjuk ezt a történelemben. Hitler és Mussolini korában, majd a Szovjetunió felemelkedésekor is erről vitázott a nyugati értelmiség. A liberalizmus, a piac és az érdemalapú társadalom már kétszer látványosan győzte le az illiberalizmust a történelemben. Vagy, ha a teljes képet akarjuk látni, háromszor. A liberális rendszerek váltották a korábbi illiberálisokat és erősebb országokat eredményeztek a 19. században.
Az elmúlt tizenöt évben a világ elfelejtette ezt, és néhányan újra elkezdtek hinni a régi mesében, hogy az illiberalizmus jobb. Ez sok tekintetben Orbán Viktornak köszönhető, aki az illiberalizmus nemzetközi celebje lett. Két tényező miatt, egyrészt tíz éve még könnyű volt hinni abban, hogy amit hirdet, gazdasági sikert hoz, megállítja a népességfogyást, erkölcsileg egészségessé teszi a társadalmat. A puding próbája azonban az evés, és tizenhat évvel később a mítoszok kipukkadtak. A Fidesz nemzetközi propagandája már nem tudja elfedni, hogy Magyarország gazdaságilag zsákutcába jutott, gyorsan zuhan a népessége, erkölcsi megújulás helyett afrikai szintű korrupció jött létre.
A politikusokat – mint Trumpot vagy a nyugati szélsőjobb figuráit – azonban nem ezek érdekelték programjában, és nem ezért lett népszerű a populizmus közöttük. Nem az ideológiai útmutatás vagy valamiféle új konzervatív világnézetet miatt lett nemzetközi példakép, hanem mert megadta az örök hatalomhoz való receptet az arra hajlamos politikusoknak.
Maradnak-e fiatalok az országban egy Fidesz-győzelem esetén? – Ami a Fidesz alatt történt, az történelmi léptékben tragédia, még ha sokaknak erősnek hangzik is a szó, de nehéz másnak nevezni. Csak a török dúlás és a pestis idején csökkent ilyen mértékben ilyen rövid idő alatt a népességszám…
Orbán a közpénzen megtartott fényűző konferenciákon azt hirdette, tudja, hogy kell megverni a liberálisokat, hogyan kell örökre megőrizni a hatalmat. A hármas jelszó: No Migration, No Gender, No War! Elhitette az illiberális politikusokkal, hogy ezekkel és hatalomgyakorlási módszerével örökre hatalmon maradhatnak, pusztán egy hívő, bármilyen bajban kitartó szavazótábort kell kialakítani, akiknek lelkéhez ezek a hívószavak.
Bukásával eloszlana a varázs nagy része. A folyamat már elindult. Egyre többen beszélnek végre nemzetközileg arról, hogy milyen súlyos kudarc a kormányzása. Az osztrák TV-ben arról élcelődtek, hogy Orbán 2030-ra az EU öt legfejlettebb országa között akarta látni Magyarországot, ami már 2024-re sikerült is neki, mondta a műsorvezető, csak éppen hátulról. Mára az EU öt legszegényebb országa közé csúszott vissza. Az őt követő politikusok már nem érvelhetnek azzal, hogy az illiberalizmus milyen sikeres, és érzékelniük kell a veszélyt, hogy ez sem tökéletes módszer a hatalom megtartására és megszerzésére. Nyugati szavazóik is elbizonytalanodnak Orbán kudarcát látva, a mítosz elillan, ahogy elillant Mussolini mögül is.
Ki akarna követni egy vesztes rendszert?
A választások előtti CPAC konferencián minden előadó egyértelművé tette, hogy Orbán Viktor nélkül nem működik az illiberalizmus. A következő mondatok hangzottak el az előadóktól: Európa szíve keletre költözött. Orbán az európai szabadság legfontosabb arca. Az USA és Trump előretolt helyőrsége Magyarország. Az utolsó erődítmény Brüsszellel szemben. Csak egy ember áll szemben az áradattal.
Nyilvánvaló, hogy Orbán bukásával és ezt követően Magyarország valódi helyzetének egyre szélesebb körben való megismerésével ezek a mítoszok leomlanak. Az illiberalizmus szenved vereséget annak legfontosabb országában. Ki akarna követni egy vesztes rendszert, amely ráadásul szegényebbé teszi az országokat? Ezzel párhuzamosan legnépszerűbb programpontja, a migráció-ellenesség fokozatosan beépül a mainstream európai gondolkodásba. Így ahogy a győzelme nemzetközileg segítette, úgy veresége nemzetközileg visszaszorítja a populista illiberalizmust. Nyilvánvalóvá válik, hogy a piacbarát, realista, liberális kormányzás hatékonyabb, és legyőzi a populizmust.
A figyelmeztető példa
Egyre több elemző és politikus mutat majd rá arra, hogy akik posztliberális politikát szeretnének Nyugaton, mert úgy hiszik, hogy az hozzájárul a nemzet jólétéhez, azoknak Orbán Magyarországa figyelmeztető példa, hogy rossz úton járnak, ahogy arra a CATO intézet elemzése is rámutatott néhány hete.
Ezért gondolom azt, hogy Orbán veresége újra nyilvánvalóvá teszi, a világ még nem alkotott jobb és hatékonyabb rendszert, mint a szabadpiaci verseny és az érdemalapú társadalom, ami a liberalizmus lényege. Ez pedig nem legyőzhető a korrupt, a versenyt és érdemalapú társadalmat elnyomó, populista illiberalizmus által. Ha ehhez még hozzájárul Trump egyre nyilvánvalóbb kudarca, akkor azt mondhatjuk, hogy a liberalizmust Orbán és Trump mentheti meg együtt, és teheti újra győztessé és népszerűvé.
