Ma már kevesen emlékeznek Christian Kern osztrák szociáldemokrata politikusra, aki még 1997-ben, amikor épp kancellár volt, a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában azt javasolta, hogy jogállamiság elveit megsértő tagállamokat az Európai Uniónak forrásmegvonással kellene büntetnie.
„Aki nem tartja be a szabályokat, nem lehet a támogatások nettó haszonélvezője 14 milliárd euróval vagy 6 milliárd euróval, mint Lengyelország és Magyarország. A németek és az osztrákok ezt nem fogják elfogadni” – mondta Christian Kern. A kezdeményezésre rendkívül pozitívan reagált Emmaluel Macron francia államfő, és Németországnak – mint a legnagyobb nettó befizetőnek – sem volt ellenére. A kezdeményezésről elindult a lobbi Brüsszelben, amelyhez egyre több tagállam képviselője csatlakozott.
A feltételrendszer első komolyabb erőpróbájára az EU emlékezetes idei júliusi csúcstalálkozóján került sor. A két naposra tervezett tanácskozás, amelynek a témája az EU hét éves költségvetésének és a koronavírus világjárvány gazdasági hatásait ellensúlyozandó támogatási csomagnak az elfogadása volt majdnem öt napig tartott és kis híján kudarccal ért véget, főleg a jogállamisági klauzula miatt (a másik erősen vitatott kérdés a helyreállítási alap nagysága és a vissza nem térítendő támogatások, illetve a kölcsönök közötti arány volt). A testület végül kompromisszumos változatot fogadott el, amely erősen felpuhított formában, de tartalmazta a jogállamisági elvek betartásának a követelményét, mint az uniós pénzek kifizetésének a feltételét. Ezt az elvi álláspontot az Európai Tanács német elnöksége konkrétabb megfogalmazásban terjesztette az Európai Bizottság elé, amely el is fogadta, ám a javaslat csak akkor adott volna lehetőséget az EU-s pénzek megvonására, ha a szóban forgó tagállamban az támogatásokat elosztó hatóságok nem működnek megfelelően, vagy a csalás és a korrupció ellen nem lépnek fel kellő hatékonysággal. Kimaradt viszont a szövegből az, hogy a bírói függetlenség vagy a sajtószabadság biztosítása is szerepeljen a feltételek között. Jellemző, hogy még a jogállamiság kifejezést is törölték a dokumentum címéből. Ez az erősen felvizezett változat viszont nem tetszett az Európai Parlamentnek, és három frakció, a szociáldemokrata, a liberális és a zöldek nyomására az Európai Néppárt is elfogadta, hogy mindenképp keményebb megfogalmazásra van szükség.
Természetesen Magyarország és Lengyelország még ezt a langyos változatot is keménynek találta, és az összesen 1800 milliárd eurós költségvetés és újjáépítési alap megvétózásával fenyegetőzött. Budapest és Varsó azzal érvelt, hogy a jogállamiságnak nincs mit keresnie a költségvetésben, ami elvi szempontból helyes, viszont Brüsszelnek semmilyen más eszköz nem áll a rendelkezésére arra, hogy rákényszerítse a tagállamokat az EU alapértékeinek és alapelveinek a betartására. Az alapító okirat szerinti 7-es cikkely alapján indult eljárás (amely lehetővé teszi a renitens országok szavazati jogának a felfüggesztését) teljesen hatástalan olyan körülmények között, amikor a határozatot egyhangúlag kellene megszavazni.
Ebben a helyzetben az Európai Unió Tanácsának német elnöksége, az Európai Bizottság és az Európai Parlament képviselői új javaslatot dolgoztak ki, amelyet már ma (csütörtökön) elfogadhatnak – írja a Der Spiegel német liberális irányultságú lap internetes változata. „Aki leépíti a jogállamot, az a jövőben kevesebb pénzt kap – ebben igen közel jár a megállapodáshoz az Európai Parlament és a tagállamokat képviselő soros elnökség, olyannyira, hogy mindezt Magyarország, vagy Lengyelország már csak igen drasztikus lépéssel tudja megakadályozni” – írta a német hetilap brüsszeli tudósítója. Az Európai Parlament, az EU Bizottsága és a tagállamok tanácsa sok havi alkudozás és fenyegetőzés után mindhárom tárgyaló fél képviselői szerint csütörtökön nagy valószínűséggel megállapodásra jutnak az úgynevezett jogállamisági mechanizmusról. Ezzel az EU első ízben rendelkezne legalább valamelyest éles fegyverrel az olyan kormányokkal szemben, amelyek szisztematikusan leépítik a demokráciát és a jogállamot. Magyarországnak és Lengyelországnak ugyan még sikerült némileg felhígítani a mechanizmust, amely alighanem elsőként őket veszi majd célba, de megakadályozni nem tudta – legalábbis eddig.
Amennyiben csütörtökön megállapodnak a felek, a megakadályozásra egyetlen lehetőség maradna, nevezetesen a hétéves költségvetés és a koronavírus-segélycsomag megtorpedózása, ez pedig minden érdekelt számára katasztrófa lenne. A megállapodásra váró kompromisszum mindenképpen veszélyes lenne Magyarország és a jogállamiságot megsértő más tagállamok számára. Eszerint az EU Bizottságának feladata a jogállamiságot érő sérelmek megállapítása, valamint hogy szankciókra vonatkozó javaslatot terjesszen a tagállamok tanácsa elé. A Tanácsnak egy hónapon belül – kivételes esetekben három hónapon belül – minősített többséggel dönteni kell arról, hogy valóban csökkentsék-e a támogatásokat. A minősített többség azt jelenti, ha az EU lakosságának legalább 65 százalékát kitevő tizenöt tagállam áll a döntés mellett – tájékoztat a megállapodás részleteiről a Der Spiegel.
Abban az esetben, ha ezt a határozatot – mint a költségvetés és az újjáépítési csomag részét – az Európai Parlament elfogadja, alapvetően új helyzet alakulhat ki Európában. Nemcsak arról van szó, hogy az EU megfegyelmezne egy-két populista kormányt. A javaslat fontos állomása lehetne az EU egységesülésének, a tagállamok szuverenitásuk újabb részét áldoznák fel. Végső soron a tagállami föderalizáció irányába mutató határozatról van szó, még akkor is, ha a megalkotását nem ilyen stratégiai célok vezérelték.