Az Európai Néppárt szóvivője megerősítette, hogy „egészségügyi kordont” akarnak vonni a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal együtt az Orbán-féle Patrióták Európáért csoport köré, amivel megakadályoznák, hogy komoly parlamenti pozíciókhoz jussanak a szélsőjobboldali képviselők, akiket Putyin barátaiként emlegetnek.
„Cordon sanitaire” – ez az a kifejezés, amelyet ezekben a napokban emlegetnek a Patrióták Európáért frakció kapcsán. Az Orbán Viktor által kezdeményezett, végül 13 országból 84 képviselővel megalakított csoport a parlamenti matematika (az úgynevezett d’Hondt-számítás) szerint két EP-alelnöki és két bizottsági elnöki tisztségre, valamint 8-10 bizottsági alelnöki (minden bizottságnak négy alelnöke van) pozícióra számíthat. Ezt azonban meg kell szavazni, amire a centrumpártok nem hajlandóak.
„Jelenleg megbeszéléseket folytatunk a szocialistákkal és a Renew-val (a liberális párttal – a szerk.), hogy megvalósítsuk a egészségügyi kordont a szélsőjobboldali csoportok és a Putyin barátai által javasolt európai parlamenti képviselők esetében. Ezek a Parlament választott posztjai – a Parlament alelnökei és bizottsági elnökök –, és nem akarjuk, hogy ezek a képviselők reprezentálják az intézményt, ez a fő ok” – mondta Pedro López, a Néppárt szóvivője, a pártok plenáris ülés előtti sajtótájékoztatóján.
Megalakult Orbán Viktorék EP-frakciója, a Patrióták – Elnököt és alelnököket is választottak.
Pedig már a bizottságokat is elosztották a pártok, eszerint a Patrióta-frakció a közlekedési és turisztikai, illetve a kulturális és oktatási bizottsági elnöki székre lenne jogosult. A párt szóvivője természetesen azonnal tiltakozott. „Ezzel az antidemokratikus egészségügyi kordonnal kapcsolatban szeretnék emlékeztetni, hogy európai polgárok millióit képviseljük, akiknek joguk van ahhoz, hogy meghallgassák őket. Ez nem a mi csoportunk ellen szól, hanem több millió európai polgár ellen” – mondta Alonso de Mendoza, a patrióták részéről.
Nem ért egyet a kordonnal a Giorgia Meloni-féle Konzervatívok és Reformerek csoport sem. „Ha egyes szélsőjobboldali csoportok köré kordont húznak, az körülbelül 30 millió szavazót diszkriminálhat. A parlament a nemzetállamok és társadalmak képviselőiről szól, minden különbségükkel együtt. Szerintünk az a feladatunk, hogy a parlamenti tevékenységbe bevonjuk a megválasztott képviselőket, és ne zárjuk ki azokat, akik nem tetszenek az adott többségnek” – mondta Michael Strauss, a párt szóvivője. Reagált az ügyre a Zöldek csoportja is, akik szerint „a szélsőjobboldal nem demokrata, ezért őket másként kellene megközelíteni”, ahogy Simon McKeagney szóvivő fogalmazott.
A Nemzeti Tömörülés választási kudarcán is múlhatott a Patrióták sorsa – Marine Le Pen feltehetőleg a kivárásra játszott, és a választási vereség kellett ahhoz, hogy elköteleződjön az Orbán-féle Patrióták Európáért mellett. A Nemzeti Tömörülés most a 2027-es elnökválasztást veheti célba.
Ha a kordon megvalósul, az azt jelenti, hogy a Fidesz továbbra is fontos parlamenti pozíció nélkül marad. Holott a frakcióban betöltött méretük alapján akár parlamenti alelnöki, akár bizottsági elnöki tisztségre is esélyük van. Amíg a Fidesz az Európai Néppárt tagja volt, Járóka Lívia az EP tizennégy alelnökének egyike volt, bizottsági elnöki tisztet azonban még sosem töltött be magyar képviselő. Az előző törvényhozási ciklusban a nagy pártok ugyancsak kordon alá helyezték az Identitás és Demokrácia csoportot, amelynek a Le Pen-féle francia Nemzeti Tömörülés volt a vezető ereje, csakúgy, mint a Patrióták Európáért csoportnak.
Fideszes politikust már helyeztek kordon alá: még az Európai Néppárt tagja volt a magyar kormánypárt, amikor az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) negyedik alelnökének jelölték Hidvéghi Balázst, akit azonban többszöri nekifutásra sem voltak hajlandóak megszavazni a szakbizottság képviselői. Hasonló egészségügyi kordonra számíthat a Szuverén Nemzetek Európája csoport, amelynek tagja a Mi Hazánk Mozgalom is, amennyiben bármilyen parlamenti pozícióra jelölik tagjaikat.
