Mikor a világ mindenféle vezetői összegyűltek, hogy – amint azt egymás után szépen mind elmondták – a huszonharmadik óra ötvenkilencedik percében megvitassák a klímaváltozás hogyanjait és mikéntjeit (a miértekről valahogy kevesebb szó esett, a miértek valahogy olyan gyerekes kérdések), zúgott az éter és a virtualitás az elszánt nyilatkozatoktól. Radikális lépések kellenek, mennydörögtek a világ mindenféle vezetői, együttes fellépés kell, globális megoldás, ez nem mehet így tovább, kérem!
Akadtak világvezetők, akik cipőjükkel az asztalt csapkodták, más világvezetők mérgesen kiabáltak, és voltak, akik sírtak is, nagy, meleg, sós krokodilkönnyeket hullattak a világ sorsa felett.
– Valamit tenni kell! – szögezték le a világ mindenféle vezetői. – Itt és most, nincs apelláta.
Ezt aztán alá is írták. Arany Parkerek, gyémántberakásos töltőtollak sercegtek a dokumentumokon, cikornyáztak a lendületes szignók öntudatos kacskaringói. „Valamit tenni kell”, ez állt a dokumentumokon. Majd húsz év múlva. Három százalékkal. Vagy két és féllel. Csökkenteni, növelni.
Amennyiben, ha. Bizonyos feltételek teljesülése esetén. Na!
– Megcselekedtük, amit megkövetelt közös hazánk, a világ! – mosolyogtak egymásra a világ mindenféle vezetői, és koccintottak (a többségük drága pezsgővel, de volt, aki csak tiszta forrásvízzel, hogy olyan picike legyen az ökológiai lábnyoma, mint egy kisegérnek). A cipőjével csapkodó világvezető visszavette a cipőjét, a könnyek is felszáradtak. – Ráadásul újrapapírra írtuk alá a tennikellést, ez fontos, hogy megmutassuk a jópéldát, amivel elöljárunk! – örvendeztek. – Pár év múlva veletek ugyanitt, vagy máshol!
– De mi lesz ezzel a huszonharmadik óra ötvenkilencedik percével? – kérdezte valaki, talán egy kisebb világvezető, akinek vezetett világdarabkáját épp elborította a növekvő tengerszint, vagy esője savasabb volt más, hasonló savas esőknél, és úgy gondolta, ez rosszul fog mutatni a következő választási kampányában.
– Ugyan már! – néztek rá szánakozva mindenféle kollégái. – Hát pont most volt az óraállítás!
A szerző Facebook-bejegyzése 2021. november 2-án.