Válogatás a szerző április 12. utáni negyedperceseiből
Na, ha már a Bayer Zsoltnak is a kurvaanyját, akkor tényleg nem tudom, mi lesz itt, Orgovány?!
A szavai alapján úgy tűnik, Trumpnak nem azt mondták, hogy Orbán megbukott, hanem azt, hogy meghalt. Vagy csak úgy értette.
1944. augusztus 25.: Philippe Leclerc tábornok 2. páncéloshadosztálya és az amerikai 4. gyalogos hadosztály egységei bevonultak Párizsba, felszabadítva a várost. Picasso papája, aki addig SS-Hauptbanhofként szolgált, az ágy alatt gyorsan átöltözik, majd üdvrivalogva előugrik, és nyalókával kínálja az amerikai katonákat.
– Elnök úr, íme a magyar miniszterelnök.
– Viktor, csacsi öreg medvém! Keblemre!
– Nem, elnök úr, ő nem a Viktor. Viktor megbukott a választásokon.
– Jó ember volt. Biztos te is jó ember vagy, fiam. Hogy is hívnak?
– Én Péter vagyok.
– Te jó ég!!! Meghaltam, és pont most, mikor összebalhéztam a pápával?!
ANDRÁSSY ÚT 60
– Vallja be, Kovács, maga partizán, mi?!
– Mi a pontos dátum, smasszer úr?
– 1945. február 12.
– Akkor majd holnaptól.
DÍSZTRIBÜN, 2026. OKTÓBER 23.
– Miniszterelnök úr, elmondaná, hogy mit látunk?
– Örömmel, miniszterelnök úr, tisztelt vendégem! Ez egy élőkép. Az elnyomott, szolgaságban tartott nép úgy érzi, már nem hátrálhat tovább. Egyszerű emberek, köztük sok fiatal, sebtében összekapott fegyverekkel támadnak az országot megszállva tartó katonai szuperhatalom tankjaira: Molotov-koktélokkal, felszedett utcakövekkel, vasrudakkal, néhány innen-onnan összeszedett gépkarabéllyal. Hősies, bár kilátástalan harc, hiszen a világ magukra hagyta őket, és egyedül esélyük sincs a szabadságukat kivívni a harckocsik és a világ egyik legerősebb hadserege ellen. A végén tragikusan elbuknak.
– Nagyszerű! Remélem, elég kényelmesek és biztonságosak azok a tankok!
Orbán Viktor vasárnap fájdalmat, hétfőn ürességet érzett. Kedden bevett két aszpirint és bőségesen megreggelizett. Szerdán egészséges széklete volt. Csütörtökön interjút adott arról, hogy mi minden történt vele vasárnap, hétfőn és kedden.
Én, marha meg végigolvastam.
