Én mélyen megvetem Orbán Viktort úgy emberként, mint politikusként, bár kicsit hasonlóan vagyok vele, mint Ady volt Tisza Istvánnal: Orbán részben rémes jelenség, részben visszatükröződés: egy átfogó (sőt, sok szempontból globális) társadalmi probléma leképezése, ok és okozat rusnya dialektikája.
Megvetésem (sokak megvetésével szemben) nem újkeletű: az 1990-es évek legelejétől datálódik, bár kétségtelen, hogy rosszul vettem a rendszerváltást: az úttörőktől hetedikes koromban kirúgtak, a KISZ-be be se léptem, a szüleim sem mozogtak pártvonalon, így eleve hátrányból indultam, nem is vittem semmire, amiért hálás vagyok a sorsnak.
Ugyanakkor nem teljesen értem ezt a firkálás-ügyet. Orbán firkálgatott a papírlapra interjú közben, mindenféle faszságot rajzolgatott, ettől zsezseg most a Facebook-habfürdő. És?
Ki nem szokott firkálgatni ilyesféle helyzetekben? Én szoktam, már a suliban is, az egyetemen is, és azóta is, minden műsorban, ahol szerepelek, minden konferencián, ahol előadtam, satöbbi. Részben eltereli az unalmat, részben segít koncentrálni, meg amúgy is: firkálgatni jó. És ahogy elnéztem a hosszú évek során azokat, akik mellettem ültek ilyen alkalmakkor, szinte mindenki firkálgat. A Szabadfogásban sokszor elkértem a műsor után Wahorn András pazar firkáit, egész mappányi eredeti Wahornom van itthon, majd egyszer becserélem tűzifára, vagy abból megy a gyerek egyetemre.
Rengeteg a probléma Orbánnal. Nem is igen tudnék most kapásból sok olyat mondani, ahol nincs vele probléma. Ezt elég jól megmutatta ez az interjú is. De hogy firkálgat? Firkálgasson.
Brecht írta egyszer: „1933 nyarán néhány ismerősömmel Hitlerről beszélgettünk. … Valaki azt mesélte, hogy a mázolót régebben Münchenben sokszor látta egy lokálban, és hogy a mázoló egy márkáért hagyta arcul köpni magát. Aki ezt mesélte, hozzáfűzte, hogy ezt az igaz történetet a miénknél nagyobb körben sohasem mesélné el, mert véleménye szerint ez nem érv ilyen ember ellen. Erre egyik barátom, aki kommunista volt, ezt mondta: ‘Ilyen ember ellen ez is érv. Ilyen ember ellen számomra minden érv’ Ez volt az én véleményem is.”
Nem mondom, hogy nem érzem át Brecht barátjának indulatát, meg a Brechtét is. De érzek itt valami kétségbeesést (amit szintén átérzek). Valami pótcselekvést. Valami szelepet.
Talán ezért is nyomják lépten-nyomon az arcunkba Orbán firkáját újsütetű megvetői. Olyan sok dologról vagyunk hajlamosak megfeledkezni, amíg egy-egy ilyen firka hipnotizál minket, és a nacionálamnézia a politikának nevezett kutyakomédia egy sarokköve manapság.
Ezt kéne inkább lerajzolni.
A szeryő Facebook-bejegyzése 2025. november 12-én.