Nem igazán értem a Kapu Tibor körüli felhajtást. Hogy hát kiderült, ő egy propagandista, ki hitte volna?! Mégis, mit tetszettek gondolni, micsoda?
Még az ürügyi-mizéria kezdetekor megnéztem az utazást kivitelező Axiom Space honlapját. Komoly, szépen kivitelezett honlap, meggyőző képek, csupa lendület és fejlődés. Az űr a legvégső határ (és még szögesdrótkerítést sem húztak köré, bár igény lenne rá).
Az egyik menüpont: „Szolgáltatásaink”. Almenü: „Szolgáltatásaink nemzeteknek” (vagy országoknak, ahogy tetszik). Ott ez olvasható:
„Az űrhajós és a zászló űrbe küldésének hatásai messze túlmutatnak a misszión magán. […] Küldetéseink jól megtervezett stratégiákat tartalmaznak a közvélemény megragadására és formálására, a nemzeti diadal büszkeségét a saját nevelésű, világszínvonalú mérnökök, tudósok és vállalkozók új hulláma felé terelik.”
Vagyis – baromi sok pénzért, persze – a nemzeti büszkeségben utazó, maguk által csinosnak mondott országocskák felküldhetnek valakit az űrbe, hogy elmondhassák: felküldtek valakit az űrbe. Ez ennyi. Az űrbe szép légvárakat lehet építeni.
Magyarország beültethetett valakit egy puccos diadalipari körhantába… izé, körhintába, aki aztán elmondta, hogy a Kárpát-medence fentről is látszik, magyar szó hallatszott az űrből, ahol ő magyar kísérleteket végzett magyar muslincákkal (igen, elég gyakran érzem úgy, hogy Magyarország egy nagy társadalmi kísérlet, bár nem teljesen úgy, ahogy Kapu Tibor és a muslincái, de hasonlóan). „Jól megtervezett stratégia a közvélemény megragadására és formálására”, ahogy az az üzleti ajánlatban korrekt módon szerepel.
Kapu Tibor és „küldetése” lényegében egy nagy kék kormányplakát, csak többe került. Senki sem árult itt zsákbamacskát.
A szerző Facebook-bejegyzése 2026. január 1-ién.