Sokak szerint a Pride betiltásának belengetése (a gyülekezési szabadság korlátozása, illetve megvonása) gumicsont, hogy elterelje a figyelmet Putyin valagáról, Putyin valaga gumicsont, hogy elterelje a figyelmet az inflációról, az égbeszökő árakon rágódva legalább megfeledkezünk Nagy Márton idiótaságáról, aki csak azért tette magát közröhej tárgyává, hogy kiessen az emlékeinkből a földmutyi, a trafikmutyi, a magánnyugdíjak ellopása, Ráhel telefonja, a paksi keleti blokk, a pengekerítés, Semjén puskája, Mészáros birodalma, Orbán veje, ipa, napa, meg a kedves papa a bányáival. És így tovább, a végtelenségig, tetszés-nemtetszés szerint, akár önnön farkába harapva, mint a példázatok kígyója. Hogy sorra elfelejtsünk mindent, amire tegnap még azt mondtuk, „Na, ezt már tutira nem fogják megúszni!”
Szerintem viszont ezek a brigantik minden egyes szemétséget, aljasságot, lopást és szerzést, címeres ökörséget és hagymázas halandzsát szent-komolyan vesznek. Egységes svunggal nyúlják le a százmilliárdos pályázatokat, az ezermilliárdos megtakarításokat, de Pista bácsi és Erzsi néni utolsó huncut piculáját, a kutya vacsoráját, vagy a borsodi cigánytelep egyetlen közkútját is. Egyforma lelkesedéssel rúgnak bele bárkibe. Egyazon lendülettel dicsőítik magukat röhejes, áltörténelmi jelmezbálokon és fröccsöntött aranybullákban. Pusztán az öröm kedvéért.
Ez itt az ő homokozójuk, úgy érzik.
Nincs itt semmi félrevezetés, ámítás; ezek ilyenek. A lényegüket adják. Akármennyi disznóságra és baromságra képesek, egymástól függetlenül, vagy csomagban szállítva. „We want the world and we want it now” – persze, szegény Jim Morrison nem egészen erre gondolt.
Vagy pedig az egész Orbán-bagázs, a tálibjaival, tiszteltházi óellenzékeivel, az újonnan beizzított újellenzékével, nácijaival, jacuzzijaival és egybites szürke eminenciásaival együtt átfogó, gigászi gumicsont. Arról akarják elterelni a figyelmünket, hogy a világegyetem még tágul ugyan (bizony, még Brooklyn is!), de előbb-utóbb megint szűkülni fog; hogy mindnyájan a semmiből jövünk, és visszamegyünk a nagy büdös semmibe; hogy tele van a föld bévülről kukacokkal.
Mert hát, amíg a Pride betiltásának felháborító ötletén (vagy a többin, lásd fentebb) rugódozunk, addig sem gondolunk a megfellebbezhetetlen halálra.
Ez szép lenne tőlük. S ha így van, akkor tulajdonképpen még hálásak is lehetünk nekik. Persze, kiterítenek úgyis.
A szerző Facebook-bejegyzése 2025. február 23-án.