Széchenyi-díjat kapott egy buta, antiszemita, begyepesedett kókler, aki magát irodalomtörténészként futtatja. Széchenyinek sok hibája volt, de nem volt sem buta, sem antiszemita, begyepesedett maradi fickónak meg végképp nem lehetne nevezni. Alighanem elsápadt volna haragjában és szégyenében, ha Takaró Mihály díjáról hall.
Radnóti Miklós Antirasszista Díjat kapott egy vérszomjas radikális cionista, aki – persze Magyarországról – a palesztinok kiirtását üdvözli, hazugságnak nevezi a gázai híreket, és úgy véli, hogy a palesztin gyerekeket is le kell bombázni, lévén úgyis terroristák lesznek, legfeljebb a csecsemőket adná ki nevelőszülőknek. Nemes Dánielben Radnóti Miklós elborzadva ismerhetne saját gyilkosaira.
Munkácsy-díjat kapott egy rémes-kínos giccsfestő, csak mert családilag jól be van csatornázva a NER-hez. Munkácsy Mihály, aki nem csupán ihletett festőművész volt, hanem igazi self-made-man is, a földhöz vágta volna a palettáját dühében, ha megtudja, hogy nevét összekenték Vészabó Noémiével.
Hogy mindebből mi a tanulság? Nem sok. Talán csak annyi: élj úgy, hogy Magyarországon véletlenül se nevezzenek el díjat rólad.
A szerző facebook-bejegyzése 2025. március 27-én.
