Károlyi Mihályt, aki Orbán szerint „félnótás” volt, úgymond, „a franciák küldték ránk”. Sajátos hiány mutatkozik a miniszterelnök történelmi ismereteiben (nem ez az egyetlen), lévén Károlyit a franciák éppen nem küldték, hanem a lemondásában volt szerepük, mikor 1919. március huszadikán délelőtt fél tizenegykor Károlyi Mihály és a Berinkey-kormány Fernand Vix francia vezérkari alezredesről, a Budapesti Szövetséges Katonai Misszió vezetőjétől megkapták a Vix-jegyzéket (immár a negyediket amúgy). Mivel nem tudták és nem is akarták azt teljesíteni, de kategorikusan elutasítani sem merték, a köztársasági elnök és a kormány lemondott, az addig koalícióban kormányzó szociáldemokratáknak adták át a teljes hatalmat, ők pedig másnap a gyűjtőfogházban ülő kommunista vezetőkhöz siettek, és megalakult a Tanácsköztársaság.
Hogy Károlyi félnótás lett volna? Naiv politikus volt, túl jószándékú a politikához. Akár afféle inverz Orbánnak is tekinthetjük, aki inkább (bár leginkább szimbolikusan) felosztotta a birtokait, mintsem az ország rovására gyarapította volna azokat. Humánus és igazságos politikát akart, pacifista volt (igen, mindez naivitás), ráadásul az emigrációban lelkes és fáradhatatlan antifasiszta lett. Félnótásként Horthy ócska propagandistái állították be; ez már csak azért is jól jött, hogy eltereljék a figyelmet arról, hogy maga Horthy szellemileg valóban igen szerényen bútorozott figura volt.
Az orbáni Pantheonban Károlyi helyett inkább a dölyfös akarnok, Tisza István kapott helyet, „a vad, geszti bolond”, „úrnak, magyarnak egyként rongy”, ahogy Ady nevezte – joggal.
És itt meg kell védenem Magyar Pétert, aki felháborodva tiltakozott, hogy Orbán őt Szálasihoz, Rákosihoz és Károlyi Mihályhoz hasonlította (mint Magyartól tudhatjuk, ő is Tisza István nagy tisztelője, bár talán csak a névrokonság miatt). Ez az összevetés valóban baromság, az efféle hasonlítgatások szinte mindig azok. Magyar nem Szálasi, nem Rákosi, és a legkevésbé sem hasonlít Károlyi Mihályhoz. Magyar szimplán Orbánhoz hasonlít.
Vagy, ahogy Vix alezredes Böhm Vilmos hadügyminiszter ellenvetéseire mondta: „Das ist mir ganz egal.” (Nekem teljesen mindegy.)