Április elseje alkalmából egy olasz vidéki (emilia-romagna-i) lap Ne sírj értünk, Lenin elvtárs! címmel elővette a régebbi történetet, melyben egy Pó-síksági településen hívők tömege jött össze, hogy imádkozzék egy ismeretlen szent síró szobránál (santo piangente). Akkor is csak nagy nehezen oszlottak szét, mikor a helyi rádióban többször bemondták: a könnyezésről szóló álhírt vicces kedvű (baloldali) fiatalok juttatták el a sajtóhoz áprilisi tréfaként.
A kilencvenes évek elején a nem-baloldali pártok tréfamesterei többször is pingáltak (vörös) könnyeket a szoborra, hogy borsot törjenek a baloldaliak, különösen az egykori kommunisták orra alá.
A jövőbe tekintő szobor – mint az idén készült nyitóképem is bizonyítja – továbbra is ott áll Cavriago főterén (neve: Piazza Lenin, de van még itt Majakovszkj utca is, a Rosa Luxemburg és Antonio Gramsci utcák mellett…). Igaz, csak egy másolat: az eredetit a városi könyvtárban őrzik , hogy megvédjék a korábban sűrűn előforduló merényletektől…
A P.C.I. (Partito Communista Italiano) – az Olasz Kommunista Párt – ugyan 1991-ben föloszlott, de mindmáig él a PCI-nosztalgia Olaszországban, különösen északabbra (például Bologna környékén és a egész Emilia-Romagna régióban, valamint a Pó-síkságon).
Cavriago – 2022
Itália legvörösebb települését a környéken „piccola Russia”-ként, néha „piccola Pietroburgo”-ként emlegetik. A cavriagói baloldaliak évente megünneplik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját és Lenin születésnapját…
1970 – olasz kommunisták Cavriagóban, a Lenin-téren, Vlagyimir Iljics szobránál éneklik a Bandiera rossa-t meg a Bella ciao-t
A cavriagói Lenin-szobor még a bolsevik vezér életében készült – a hátulján lévő fölirat szerint Luganszkban, a mozdonygyárban öntötték bronzba 1922-ben… Luganszk mostanában sokat szerepel a sajtóban az orosz-ukrán konfliktus kapcsán. (Eredetileg a szobor a gyár előtt állt. Amikor – 1942-ben – a várost (akkori nevén Vorosilovgrádot) elfoglalták a német-olasz fasiszta csapatok, a feketeingesek leszerelték a mellszobrot és trófeaként hazaküldték Mussolininak.)
1945 elején az olasz partizánok a szobrot megtalálták Toszkánában, és eljuttatták a Szovjetunió római nagykövetségére. Innen ajándékozták tovább a cavriagói községi elöljáróságnak 1970-ben, Lenin születésének centennáriumán.
Valószínűleg ez Lenin egyetlen (ma is álló) olaszországi szobra… (Régen, míg az OKP a második legerősebb politikai párt volt, több is akadt.) Caprin, ahol Lenin többször is megfordult, egy nagy ötágú csillag-sztélé őrzi emlékét. Az olasz újságíró szerint a Szovjetunió utódállamaiban legalább hatezer Lenin-szobor áll még, csak Moszkvában száznál több. Mintegy húsz Lenin-emlékmű van a posztszovjet területeken kívül, szinte minden kontinensen akad egy-egy. A legutóbbit (2020-ban) Gelsenkirchenben (Észak-Rajna-Vesztfália) avatták föl a német marxista-leninista párt székháza előtt.
Nálunk is van néhány – a szoborparkban…
Szoboravatás 1970 – Cavriago, Községi Fotótár
A cavriagio-i szobor 1922-es „kolofonja”
Egy éltes cavriagói compagno (elvtárs) nem Leninért fohászkodik (trikófölirata: „ Mi Atyánk, add vissza nékünk a mi Sztálinunkat”)
A németországi – friss – Lenin
