Érdekes javaslat született az EU megújítására 2022 áprilisában. De nézzük először, miért is van erre szükség.
Mintegy tíz, tagságra felkészületlen ország áll sorban az Európai Unió ajtaja előtt. A felvételi követelmények teljesítése nehéz, sok éves várakozással jár, és ez frusztrációra, sőt ellenségeskedésre is vezethet. Az idő előtti felvétel azonban az Unió érvényes „alkotmánya” mellett nagy veszélyekkel járna. Ezek az alaptörvények ugyanis súlyos hibákat tartalmaznak. Ezek közül talán a legnagyobb, hogy nem érvényesítik a demokrácia legfőbb alapelvét, a többségi elvet. Fontos döntéseket akár egyetlen kis tagország is megakadályozhat a vétójával. Ez ellen ajánl védelmet Letta javaslata: hogy elkerüljük ugyanazt a hibát, azonnal létre kellene hozni az Európai Konföderációt, amely az EU 27 tagországából, továbbá Ukrajnából, Grúziából, Moldovából, Albániából, Boszniából, Koszovóból, Montenegróból, Észak Macedóniából és Szerbiából (vagyis összesen 36 országból) állna.
A tagországok majdnem 450 millió lakosát reprezentáló döntéseket nem egyszer Magyarország – amely az Unió népességének mindössze két százalékát teszi ki – akadályozta meg. A másik nagy gyengeség, hogy az alapítók nem gondoltak arra: egy országot esetleg ki kell zárni az Unióból, mert megsérti az alapkövetelményeit, sőt belülről az Unió ellen dolgozik és ellenségeivel szövetkezik. Az ilyen tagország megbüntetése is nehéz, amit jól bizonyít, hogy az Unió már egy évtizede képtelen volt hatékonyan fellépni két ilyen tagország ellenében.
Nem megfelelő a felvétel követelményrendszere sem. Igaz, számos feltételnek eleget kell tenni a felvételhez, de a közép-európai és balkáni országok 2004 és 2013 közötti felvétele világosan bizonyítja, hogy egyes országok sok követelménynek csak formailag tettek eleget, s végülis felkészületlenül váltak az EU tagjává. Ezekről a gyengeségekről és kiküszöbölésük szükségességéről jó ideje folyik a vita.
Most az olasz Demokrata Párt vezetője, Enrico Letta állt elő egy érdekes javaslattal. A Corriere della Serának adott interjújában visszatért az 1989 utáni nagy európai felbuzdulásra, a volt szovjet blokkbeli országok az Unióba való felvételének ügyére. Az a nagy ígéret időszaka volt. Évek elteltével bebizonyosodott azonban – mondta –, hogy súlyos hibák történtek, amit Magyarország és Lengyelország esete jól bizonyít. Nem szabad ismét elkövetni ezeket, figyelmeztetett.
E kérdés rendkívül aktuális. Az orosz katonai támadásnak kitett Ukrajna ugyanis kéri uniós felvételét, amit sok tagország tárt karokkal fogadna, sőt sürget is. Ukrajna mellett számos más, ma önálló volt szovjet tagország is szeretne csatlakozni, s a nyugat-balkáni országok is sorban állnak az EU kapui előtt. Ezeknek az országoknak a felvétele az érthető új európai felbuzdulás közepette a korábbi hiba – a felkészületlen országok felvétele – megismétlésével fenyegethet.
Ez ellen ajánl védelmet Letta javaslata: hogy elkerüljük ugyanazt a hibát, azonnal létre kellene hozni az Európai Konföderációt, amely az EU 27 tagországából, továbbá Ukrajnából, Grúziából, Moldovából, Albániából, Boszniából, Koszovóból, Montenegróból, Észak Macedóniából és Szerbiából (vagyis összesen 36 országból) állna. Ennek kettős előnye lenne. Egyrészt lehetővé tenné, hogy az EU tagságért sorban álló országok helyet kapjanak a közös európai asztalnál és szóhoz jussanak az európai politikában, ugyanakkor ez nem járna együtt tagországgá válásukkal, ami nagy követelményekhez lenne kötve.
Letta felidézi, hogy a tagországok számát megkettőző, 2004 utáni új felvételekkel egyidőben nem változtatták meg a döntéshozási folyamatokat, nem szüntették meg a sok területen érvényes vétó szabályokat. Most, amikor a konföderációval eleget tennénk milliók vágyai teljesülésének és az európai együttműködés kiszélesítésének, egyben megteremthetnénk azokat az új szabályokat – mint javasolja -, melyek az integráció elmélyítéséhez vezetnek. E javaslat lényege, hogy az európai integráció ebben az új formában két külön gyűrűben történne. Az elkülönülten kapcsolatban álló külső és belső gyűrű szükségességének gondolata már nem új, különböző formákban jó ideje felmerült. Kiváló újdonság azonban a szélesebb konföderáció létrehozásának javaslata, amely az európai kooperáció új formáit teremtené meg.
A fogalom tisztázására elég annyit mondani, hogy míg a konföderáció szuverén országok szövetsége, amelyben az egyes országok autonómiája sértetlen marad, addig a föderációban résztvevő államok alárendeltek egy felettük álló közös kormányzatnak, s azzal megosztott kormányzati tevékenységet fejtenek ki. Ma a világban 15 föderális állam létezik, a legismertebbek az Egyesült Államok és Németország. Az amerikai föderatív kormány bocsát ki pénzt, adóztat, felelős a külpolitikáért és a hadseregért, jogosult hadat üzenni. A föderációhoz tartozó államok ugyanakkor az egészségügy, oktatás letéteményesei, döntési joguk van például szabaddá tenni vagy betiltani az abortuszt, ha ezt a föderális kormányzat nem dönti el, de lehetővé teszi. Az államok maguk is adóztathatnak. Történelmileg a föderáció előtti Svájc és az 1815-ben létrehozott Deutsche Bund konföderációt képviselt. A ma létező konföderációk közül a legismertebb a British Commonwealth. Az EU eddigi történetében vitathatóan keveredtek konföderációs és föderációs elemek.
Letta javaslata ezt az ellentmondást megszüntetné. A Konföderáció 36 országa két világosan elkülönített kategóriába tartozna. A belső mag a mai 27 EU tagország mélyebben integrált országaiból állna, melyek úton vannak a föderáció felé. Az EU tagságra egyelőre nem felkészült országok viszont egy külső gyűrűben kapnának helyet, s ez eleget tenne csatlakozási igényeiknek, ugyanakkor az EU tagországaira vonatkozó döntéseket nem befolyásolhatnák. Az olyan országok, melyek még nem felelnek meg a föderáció felé haladó követelményeknek, vagy nem akarnak a föderáció útjára lépni, évekre vagy akár örökre a konföderációban maradhatnak, és nem csatlakoznának a föderációt építő folyamatokhoz. Mi több, a mai EU-27 országaiból azok, melyek nem akarnak egy föderális európai csoporthoz tartozni, ki is léphetnek az Unióból, és a konföderációs csoporthoz csatlakozhatnak. A föderáció felé haladó belső mag viszont új szabályokkal működne, és egy ország nem gátolhatná a föderációs előrehaladást.
Alig telt el néhány hét, és az újraválasztott francia elnök, Emmanuel Macron május 9-én az Európa jövőjéről rendezett konferencián, az Európai Parlamentben elmondott beszédében felkarolta az EU átalakításának ötletét. Felidézte, hogy Ukrajna már a csatlakozás folyamatában van, hogy kandidátusi státuszba kerüljön. “De ha akár már holnap megszavazzuk ezt a státuszt, mindannyian jól tudjuk, hogy a valóságos csatlakozáshoz évekre, sőt valójában évtizedekre lesz szükség.”
Macron felidézte, hogy már François Mitterrand is javaslatot tett az Európai Konföderáció létrehozására, amit Macron most “új európai politikai közösségnek” nevezett. Ez lehetővé tenné, hogy mindazok, akik osztják az EU alapelveit, közelebb kerüljenek az Unióhoz és csatlakozhassanak egy újfajta politikai kooperációhoz a biztonság, energiaellátás, közlekedés és más területeken – de még nem válnának tagállammá. Újra kell gondolnunk kontinensünk szervezetének lehetőségeit – mondta.
Más szóval: nagy erővel tűzte napirendre az Unió továbbfejlesztésének tervét a két gyűrűs integrációs szervezet jegyében. Mégis mozog a föld!
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2022. május 17-én.
Téma oldal opciók
Téma oldal opciók panel összezárása
- Bejegyzés
- Blokk
Állapot & láthatóság
LáthatóságNyilvánosKözzététel2022. 05. 18. – 02:03 02:03Bejegyzés formátumAlapértelmezettIdézetLinkSzéljegyzet
Nem megfelelő a felvétel követelményrendszere sem. Igaz, számos feltételnek eleget kell tenni a felvételhez, de a közép-európai és balkáni országok 2004 és 2013 közötti felvétele világosan bizonyítja, hogy egyes országok sok követelménynek csak formailag tettek eleget, s végülis felkészületlenül váltak az EU tagjává. Ezekről a gyengeségekről és kiküszöbölésük szükségességéről jó ideje folyik a vita.
Most az olasz Demokrata Párt vezetője, Enrico Letta állt elő egy érdekes javaslattal. A Corriere della Serának adott interjújában visszatért az 1989 utáni nagy európai felbuzdulásra, a volt szovjet blokkbeli országok az Unióba való felvételének ügyére. Az a nagy ígéret időszaka volt. Évek elteltével bebizonyosodott azonban – mondta –, hogy súlyos hibák történtek, amit Magyarország és Lengyelország esete jól bizonyít. Nem szabad ismét elkövetni ezeket, figyelmeztetett.
E kérdés rendkívül aktuális. Az orosz katonai támadásnak kitett Ukrajna ugyanis kéri uniós felvételét, amit sok tagország tárt karokkal fogadna, sőt sürget is. Ukrajna mellett számos más, ma önálló volt szovjet tagország is szeretne csatlakozni, s a nyugat-balkáni országok is sorban állnak az EU kapui előtt. Ezeknek az országoknak a felvétele az érthető új európai felbuzdulás közepette a korábbi hiba – a felkészületlen országok felvétele – megismétlésével fenyegethet.
Ez ellen ajánl védelmet Letta javaslata: hogy elkerüljük ugyanazt a hibát, azonnal létre kellene hozni az Európai Konföderációt, amely az EU 27 tagországából, továbbá Ukrajnából, Grúziából, Moldovából, Albániából, Boszniából, Koszovóból, Montenegróból, Észak Macedóniából és Szerbiából (vagyis összesen 36 országból) állna. Ennek kettős előnye lenne. Egyrészt lehetővé tenné, hogy az EU tagságért sorban álló országok helyet kapjanak a közös európai asztalnál és szóhoz jussanak az európai politikában, ugyanakkor ez nem járna együtt tagországgá válásukkal, ami nagy követelményekhez lenne kötve.
Letta felidézi, hogy a tagországok számát megkettőző, 2004 utáni új felvételekkel egyidőben nem változtatták meg a döntéshozási folyamatokat, nem szüntették meg a sok területen érvényes vétó szabályokat. Most, amikor a konföderációval eleget tennénk milliók vágyai teljesülésének és az európai együttműködés kiszélesítésének, egyben megteremthetnénk azokat az új szabályokat – mint javasolja -, melyek az integráció elmélyítéséhez vezetnek. E javaslat lényege, hogy az európai integráció ebben az új formában két külön gyűrűben történne. Az elkülönülten kapcsolatban álló külső és belső gyűrű szükségességének gondolata már nem új, különböző formákban jó ideje felmerült. Kiváló újdonság azonban a szélesebb konföderáció létrehozásának javaslata, amely az európai kooperáció új formáit teremtené meg.
A fogalom tisztázására elég annyit mondani, hogy míg a konföderáció szuverén országok szövetsége, amelyben az egyes országok autonómiája sértetlen marad, addig a föderációban résztvevő államok alárendeltek egy felettük álló közös kormányzatnak, s azzal megosztott kormányzati tevékenységet fejtenek ki. Ma a világban 15 föderális állam létezik, a legismertebbek az Egyesült Államok és Németország. Az amerikai föderatív kormány bocsát ki pénzt, adóztat, felelős a külpolitikáért és a hadseregért, jogosult hadat üzenni. A föderációhoz tartozó államok ugyanakkor az egészségügy, oktatás letéteményesei, döntési joguk van például szabaddá tenni vagy betiltani az abortuszt, ha ezt a föderális kormányzat nem dönti el, de lehetővé teszi. Az államok maguk is adóztathatnak. Történelmileg a föderáció előtti Svájc és az 1815-ben létrehozott Deutsche Bund konföderációt képviselt. A ma létező konföderációk közül a legismertebb a British Commonwealth. Az EU eddigi történetében vitathatóan keveredtek konföderációs és föderációs elemek.
Letta javaslata ezt az ellentmondást megszüntetné. A Konföderáció 36 országa két világosan elkülönített kategóriába tartozna. A belső mag a mai 27 EU tagország mélyebben integrált országaiból állna, melyek úton vannak a föderáció felé. Az EU tagságra egyelőre nem felkészült országok viszont egy külső gyűrűben kapnának helyet, s ez eleget tenne csatlakozási igényeiknek, ugyanakkor az EU tagországaira vonatkozó döntéseket nem befolyásolhatnák. Az olyan országok, melyek még nem felelnek meg a föderáció felé haladó követelményeknek, vagy nem akarnak a föderáció útjára lépni, évekre vagy akár örökre a konföderációban maradhatnak, és nem csatlakoznának a föderációt építő folyamatokhoz. Mi több, a mai EU-27 országaiból azok, melyek nem akarnak egy föderális európai csoporthoz tartozni, ki is léphetnek az Unióból, és a konföderációs csoporthoz csatlakozhatnak. A föderáció felé haladó belső mag viszont új szabályokkal működne, és egy ország nem gátolhatná a föderációs előrehaladást.
Alig telt el néhány hét, és az újraválasztott francia elnök, Emmanuel Macron május 9-én az Európa jövőjéről rendezett konferencián, az Európai Parlamentben elmondott beszédében felkarolta az EU átalakításának ötletét. Felidézte, hogy Ukrajna már a csatlakozás folyamatában van, hogy kandidátusi státuszba kerüljön. “De ha akár már holnap megszavazzuk ezt a státuszt, mindannyian jól tudjuk, hogy a valóságos csatlakozáshoz évekre, sőt valójában évtizedekre lesz szükség.”
Macron felidézte, hogy már François Mitterrand is javaslatot tett az Európai Konföderáció létrehozására, amit Macron most “új európai politikai közösségnek” nevezett. Ez lehetővé tenné, hogy mindazok, akik osztják az EU alapelveit, közelebb kerüljenek az Unióhoz és csatlakozhassanak egy újfajta politikai kooperációhoz a biztonság, energiaellátás, közlekedés és más területeken – de még nem válnának tagállammá. Újra kell gondolnunk kontinensünk szervezetének lehetőségeit – mondta.
Más szóval: nagy erővel tűzte napirendre az Unió továbbfejlesztésének tervét a két gyűrűs integrációs szervezet jegyében. Mégis mozog a föld!
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2022. május 17-én.
