Az Ukrajna elleni orosz invázió 21. napján látott napvilágot az első reményt adó hír – elkészült egy békeszerződés-tervezet. De sok még az akadály és kérdőjel, a támadások sem csitulnak.
Még a világ tőzsdéi is szárnyalni kezdtek szerda délután arra a hírre, hogy az orosz és ukrán tárgyalóküldöttségeknek sikerült egy 15 pontos, átfogó békeszerződés-tervezetet tető alá hozniuk. Hivatalosan sem Kijev, sem Moszkva nem erősítette meg a Financial Times bennfentes forrásoktól származó információk alapján közzétett értesülését, de már a keddi és a szerda délelőtti orosz és ukrán nyilatkozatok is azt sugallták, mindkét fél hajlik a kompromisszumra.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már a hét végén közölte, hogy Ukrajna kész lemondani a NATO-tagságról, ha ezzel véget tud vetni a háborúnak, szerda reggeli videónyilatkozatában pedig úgy fogalmazott, történt előrelépés a béketárgyalások keddi fordulóján, realisztikusabbnak tűnnek az álláspontok. Szergej Lavrov pedig az orosz RBK tévécsatornának nyilatkozva arról beszélt, hogy „nem könnyű tárgyalások folynak” Oroszország és Ukrajna között, de van remény a kompromisszumra.
Moszkva az utóbbi napokban többször jelezte, Vlagyimir Putyin nem zárkózik el attól, hogy személyesen találkozzon az ukrán államfővel, de csak feltételekkel. Lavrov szerdán azt mondta, azt nem fogadják el, hogy „egy ilyen találkozóra csak a találkozó kedvéért kerüljön sor. Előbb megállapodásra kell jutni” a két ország küldöttségei közötti tárgyalásokon.
A Financial Times (FT) által kiszivárogtatott békeszerződés még csak tervezet, annak tartalmáról tovább egyeztetnek a felek. A lap információi szerint a tervezet főbb pontjai a következők: általános, országos tűzszünet, az orosz csapatok Ukrajna egész területét – beleértve a február 24-e óta elfoglalt régiókat, településeket is – elhagyják, Ukrajna kihirdeti semlegességét és azt, hogy lemond NATO-csatlakozási terveiről, területén nem épülhetnek külföldi katonai bázisok, és nem fogadhat több külföldi fegyverszállítmányt, az ukrán hadsereget viszont nem kell feloszlatni. A szöveg tartalmazza azt is, hogy Kijev eltörli az orosz és más nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait korlátozó törvényeket.
Az ukrán vezetés a béketárgyalások kezdete óta hangsúlyozta, csak olyan békeszerződést ír alá, amelyben Oroszország mellett Ukrajna biztonságát nyugati országok is szavatolják. A kiszivárgott FT-információk szerint ezek az országok az USA, az Egyesült Királyság, illetve Törökország lennének, az Európai Unió nem szerepel közöttük.
Mihajlo Podoljak, Zelenszkij elnök tanácsadója szerdán, nem említve az állítólagos békeszerződés-tervezetet, arról beszélt, hogy Ukrajna elutasítja a semlegesség finn vagy osztrák modelljét, szerinte egy a Budapesti Memorandumhoz hasonló megegyezés sem járható út Kijev számára, hanem olyan szigorú megállapodásra van szükség, amelyben az aláíró államok jogi kötelezettséget vállalnak arra, hogy aktívan részt vesznek az Ukrajnát érő támadások elhárításában. Ez azonban vélhetően álom marad, hiszen azt jelentené, hogy a NATO 5. cikkelyéhez hasonló kötelezettséget vállalnának NATO-tagországok, konkrétan azt, hogy egy esetleges újabb orosz támadás esetén az észak-atlanti szövetség fegyverrel védené meg Ukrajnát a nukleáris nagyhatalom Oroszországgal szemben.
A Financial Times szerint a legfőbb nyitott kérdés a Krím hovatartozása, illetve a Moszkva által már függetlenként elismert donbászi szakadár „népköztársaságok” hovatartozása, ezekben egyelőre nem körvonalazódik semmiféle kompromisszum.
Megtörtént az orosz invázió kezdete óta első amerikai–orosz kapcsolatfelvétel is – Joe Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan Nyikolaj Patrusevvel, az orosz biztonsági tanács (SZB) titkárával egyeztetett. A Fehér Ház közleménye szerint Sullivan közölte, diplomáciai tárgyalásokra akkor kerülhet sor, ha Moszkva beszünteti az ukrán városok támadását.
A harctéri események azonban nem a béke felé mutattak. Az ukrán nagyvárosok szerda reggel is légiriadóra ébredtek. Kijevben csütörtök reggelig rendeltek el kijárási tilalmat az intenzív orosz támadások miatt. Mariupolból menekülőket ért orosz találat, de a hetek óta ostromlott városban újra kórházakat is bombázott az orosz haderő. Nem kímélték a város színházát sem, az épületben több száz civil keresett menedéket, sorsuk lapzártánkkor még ismeretlen volt. Csernihivben kenyérért sorban álló civilekre nyitottak tüzet orosz katonák, sajtóinformációk szerint tízen vesztették életüket.
Vlagyimir Putyin ugyan tegnap is arról beszélt az orosz televízióknak, hogy siker az ukrajnai invázió, ám ez távolról sem igaz. Az orosz elnök legalább annyira kompromisszumra kényszerül, mint a katonailag gyengébb Ukrajna. Az orosz csapatok harci morálja napról napra roszszabb, egyre több a dezertőr orosz katona, az invázió látványosan megakadt, az orosz lakosság körében egyre nagyobb a pánik a gazdasági nehézségek miatt, a nyugati szankciók eredményesek, a Kreml hosszú távon képtelen finanszírozni az ukrajnai inváziót. Putyin szerdán ugyan nyugdíj- és béremelést, a szociális juttatások növelését jelentette be, amire viszont az orosz államnak a szankciók miatt nincs fedezete.
A háborúellenes hangok is erősödnek, nemhiába beszélt Putyin arról, hogy meg fogják tisztítani az orosz közéletet az árulóktól. A háború ellen az állami tévében élő adásban tiltakozó Marina Ovszjannikova bátor tette nem volt hiábavaló. Szerdán egy sor orosz ismert tévés, köztük a Russia Today propagandatelevízió-dolgozók is felmondtak tiltakozásképpen a háború és a cenzúra ellen.
Putyinnak nem lesz könnyű ebből a maga állította csapdából kivergődnie. Főképp annak fényében, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán is leszögezte: az Oroszország elleni gazdasági szankciók eltörléséről csak abban az esetben lehet szó, ha a Kreml visszavonja az orosz csapatokat Ukrajnából, és emellett garanciát ad arra vonatkozóan, hogy többé nem támadja meg a szomszédos országot.
Megjelent a Népszava nyomtatott változatában 2022. március 17-én.