A Jean-Luc Mélenchon által fémjelzett baloldali szövetség megnehezítette az Együtt nevű centrista koalíció dolgát.
Ennél biztosan jobb eredményre számított Emmanuel Macron francia elnök a parlamenti választáson. Igaz, a vasárnapi második fordulóig még reménykedhet abban, hogy az általa fémjelzett Együtt nevű választási szövetségnek sikerül abszolút többséget szereznie a törvényhozásban. A centrista-liberális koalíció helyzetét azonban a vártnál is jobban megnehezítette az Új Népi Ökológiai és Szociális Unió (Nupes) nevű választási szövetség, amelynek szimbolikus alakja Jean-Luc Mélenchon baloldali populista politikus, aki meglepetésre majdnem 22 százalékot szerzett az áprilisi francia elnökválasztáson.
A választás egyéni választókörzetekben dől el, nyolc választókörzetben ráadásul három jelölt maradt állva: a francia törvények értelmében az a jelölt, aki harmadik helyen futott be, s megszerezte a regisztrált szavazók voksainak 12,5 százalékát, indulhat a második körben. Emiatt azonban a különböző közvéleménykutatók nem is tudják megjósolni a mandátumok eloszlását a következő, 577 tagú parlamentben. Az Együtt nevű szövetség 255-310 mandátumra tehet szert, de nagyon nem mindegy, hogy ezen belül hány képviselői helyhez jut. A reális többség biztosított ugyan, de ezzel nem éri be az elnök, a zavartalan kormányzáshoz abszolút többségre van szükség, ami 289 mandátumot jelent.
Megállapítható, hogy Mélenchon számítása bevált. Az áprilisi francia elnökválasztás után, amelyen újraválasztották Macront, rögtön nekiállt a baloldali szövetség összeállításának. Teljesen különböző ideológiájú pártokat sikerült egy zászló alá terelnie: a szövetséget az általa irányított Elégedetlen Franciaország mellett a zöldek, a szocialisták és a kommunisták alkotják.
Macron számára valósággal rémálommal érne fel az abszolút többség esetleges elvesztése, mert az ellenzék megtorpedózná a legfőbb reformintézkedéseit. A legfontosabb elképzelései között szerepel a nyugdíjkorhatár 62-ről 65 évre való emelése, miközben Mélenchon már 60 éves korukban nyugdíjba küldené a franciákat, s ezt az elképzelését a franciák 68 százaléka támogatja, nem foglalkozva azzal, hogy erre egyszerűen nincs meg a fedezet.
A nyugdíjkérdés azonban korántsem az egyetlen olyan téma, amelyben ütköznek Macron és Mélenchon elképzelései. A baloldal újra bevezetné a vagyonadót is, amelyet Macron 2017-ben nagyrészt eltörölt. Más adókat, amelyeket az elnök csökkentett, a Nupes további adókulcsok révén növelni akar. Macron a terrorizmus és az iszlám szélsőségesek elleni küzdelemre vonatkozó, a belbiztonság erősítését célzó törvényeit azonnal el akarja törölni a baloldali populista politikus.
Álláspontjaik tehát annyira különböznek egymástól, hogy nehéz elképzelni Macron és Mélenchon esetleges együttműködését. Franciaországot ezért teljes bénultság fenyegeti. Emellett az alkotmány, illetve Európa témakörében sem értenek egyet. Míg Macron teljes mértékben Charles de Gaulle ötödik köztársaságának elnöki alkotmányára támaszkodik, Mélenchon hatodik köztársaságot hívna életre erős parlamentet és népszavazásokat biztosító alaptörvénnyel. Macron az európai eszmeiség egyik legfontosabb képviselője a mai EU-ban, ennek középpontjában a francia-német tengely áll. Mélenchon viszont többször is bírálta Berlin „megszorításokra épülő politikáját”. Nem kívánja megtartani az Európai Stabilitási Paktum előírásait, ami komoly veszélyt jelentene az euróövezet számára.
Ugyanakkor a Nupes pártjai is megosztottak az Európát érintő témákban. A szocialisták például csak átmenetileg szakítanának a „rigid” uniós pénzügyi előírásokkal, Mélenchonék ezzel szemben tartósan fittyet hánynának az uniós szerződésekre. A NATO tekintetében sincs közöttük egység: a kommunisták ki akarnak lépni az észak-atlanti szövetségből, Mélenchon csak a katonai parancsnokságot hagyná el. Egyúttal elutasítja a Moszkva elleni szankciókat és a nehézfegyverek Ukrajnának történő szállítását is, míg a szocialisták és a zöldek támogatják ezt.
Franciaország 56 atomreaktorának sorsa is viták forrása. A zöldek és Mélenchon pártja teljesen ki akar szállni az atomenergiából, míg a kommunisták ragaszkodnak hozzá. A szocialisták pedig kompromisszumként meg akarják hosszabbítani az atomerőművek élettartamát. Macron ezekre a véleménykülönbségekre erősíthet rá: lehetősége nyílhat a baloldali szövetség pártjainak egymással szembeni kijátszására. A Nupesnak egyébként szakértők 150-210 mandátumot jósolnak a következő parlamentben, de a szövetséget alkotó pártok önálló frakciót alapítanak majd.
A vasárnapi első szavazási forduló után senki sem akart vesztesnek tűnni. Elisabeth Borne miniszterelnök úgy értékelt, hogy az Együtt szövetség politikai ellenfeleinek nincs esélyük a parlamenti többség megszerzésére. Arra is figyelmeztetett, „nem vállalhatjuk az instabilitás kockázatát”. Melenchon győzelemként üdvözölte a részeredményeket. „Az elnöki pártot legyőzték az első fordulóban” – értékelt.
A jobboldali populista Marine Le Pen bejutott választókörzetében a második fordulóba, de pártja, a Nemzeti Tömörülés csak 10-45 mandátumra számíthat az új parlamentben. Le Pen mindazonáltal „óriási győzelemnek” nevezte pártja teljesítményét. Az eddigi legerősebb ellenzéki erő, a konzervatív Republikánusok szövetségeseikkel együtt mindössze 40-80 mandátumot szerezhetnek.
A jövő vasárnapi második fordulóban a választókörzetek nagy részében az Együtt jelöltje néz szembe Mélenchonék tömbjének indulójával. Sok francia miniszter aggódhat a sorsáért: aki veszít, annak távoznia kell a kabinetből. Nehéz helyzetben van Macron egyik bizalmasa, Amélie de Montchalin ökológiai átmenetért felelős miniszter.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2022. június 13-án.
