Milyen hatása lesz a mesterséges intelligenciának a vallásra, vallásokra, a vallásos világképre?

Még csak kóstolgatjuk egymást. Még csak majdnem hogy játszadozunk vele. Vagy ezen a fázison már túl is lennénk? Teremtettünk valamit, amit mesterséges (mert hogy megalkottuk) intelligenciának neveztünk el (nagyvonalúan megelőlegezve neki olyasmit, ami „neki” – még – nincs: nevezetesen az autonóm mérlegelés- és döntésképességet). Megteremtettük, hogy könnyítse meg a munkánkat: mivel ezerszer gyorsabban tud kutatni adatbázisokban, mint mi, szedjen össze minden információt a rendelkezésére álló adatbázisokból és rendszerezve tárja elénk, hogy aztán mi már könnyedén levonhassunk belőle következtetéseket… Igen ám, de az informatikai-technológiai fejlődés lendülete felröppentette ezt az eszközt már olyan magasságokba, hogy azon kell morfondíroznunk, vajon csak nem egy olyan eszközt teremtettünk, amely képes lesz hamarosan az önfejlejlesztésre és önfejlődésre? S ehhez már nem lesz szüksége a mi emberi, azaz teremtőjénak (alkotójának) további segítségére? Egyelőre úgy tűnik, ez (még) a scince fiction világába tartozik. Ha ugyan… Vannak már egyéb tünetek is, amelyek lassan a kontroll nélküli fejlődés tüneteire utalnak. Hogy akkor mi lesz, azt még a találgatjuk. Mindenesetre mi most annak néztünk egy kicsit utána, hogy vajon a vallás, a vallások és a vallási világkép – mi több, a hit – világára lehet-e potenciálisan ennek az eszköznek bármi hatása? Akkor figyeltünk erre fel igazán, amikor a közelmúltban arról értesültünk (ezt a Tükör által… oldalunkon meg is írtuk), hogy egy németországi evangélikus templomban egy mesterséges intelligencia által megírt igehirdetést (prédikációt) olvasott fel egy nagy kivetített képen egy ugyancsak a mesterséges intelligencia képalkotó képességével létrehozott, az élő ember megtévesztően hű képével és hangjával azonos virtuális „személy”, egy virtuális lelkész…

I. Miről is beszélünk?

Néhány általános, alapvető szempont, amit az MI-vel kapcsolatosan érdemes figyelembe vennünk

  1. Az MI szolgáltatás, amely bizonyos algoritmus segédletével célzott kérdésrea)    adatot gyűjt,b)    értékeli a gyűjtött adatokat (mert pontosan azonosan limitált terjedelemben válaszol) ésc)    rendszerezve közli azokat.
  2. Az MI eszköza)    bizonyos korlátok között döntéshozó eszköz (szelektál, súlyoz és rendszerez),b)    Az MI ismereteink szerint jelenleg nem alkalmas autonóm döntéshozatalrac) Az MI ismereteink szerint nem alkalmas autonóm módon fölülírni emberi utasításokat

3.  Az MI alkalmazásával kapcsolatos kérdések természete

  • a) teológiai,
  • b) filozófiai,
  • c) morális,
  • d) katonai-biztonságpolitikai,
  • e) lehetséges visszaélések.

II. Vallási nézőpont: egészséges tartózkodás

A mesterséges intelligencia vallásokra gyakorolt hatása ma még széles körű találgatások és viták tárgya. Minden technológiai fejlődés, beleértve a mesterséges intelligenciát is, pozitív és negatív hatással egyaránt lehet a vallásokra, vallási világképre és vallási gyakorlatokra, függetlenül attól, mely (világ)vallásról van szó. Íme néhány lehetséges pozitív hatás és ugyanakkor negatívnak felfogható következmény, amit érdemes megfontolni:

1. Teológiai reflexió

A mesterséges intelligencia potenciálisan fokozhatja a teológiai reflexiót azáltal, hogy eszközként szolgál a vallási szövegek mélyebb elemzéséhez és értelmezéséhez. Segíthet az összetett teológiai fogalmak megértésében, és az adatfeldolgozás és az algoritmikus elemzés révén új betekintést nyújthat a vallások szent irataiba, leírt, azaz az MI által digitálisan elérhető tanításaiba, hagyományaiba.

Ugyanakkor: a mesterséges intelligencia nem helyettesítheti az emberi, személyes elmélkedés és a spirituális alapokon szerzett bölcsességet és megkülönböztető képességet.

2. Etikai megfontolások

Ahogy a mesterséges intelligencia egyre kifinomultabbá válik, alkalmazása fontos, vallási alapokban gyökerező etikai kérdéseket is felvet. A vallásoknak kritikai párbeszédet és mérlegelést kell folytatniuk annak biztosítása érdekében – ezt felfoghatjuk eddig nem gyakorolt, ám a jövőben pozitív jelenségnek –, hogy a mesterséges intelligencia „cselekvőképesége (mondjuk: programozása, keresési rendszerének beállítása) összhangban legyen a szent irataikból, tanításaiból, hagyományaikból levezetett etikai és erkölcsi elvekkel. Mindezek útmutatást nyújthatnak a bármikori etikai döntéshozatalhoz – erre ma még ismereteink szerint az MI nem képes –, mint például a felebaráti szeretet parancsa, valamint az igazságosságról és az együttérzésről szóló tanítások.

Ugyanakkor: főként az járhat egyelőre beláthatatlan következményekkel, az erkölcsi döntéshozatallal kapcsolatos kérdésekkel, ha a mesterséges intelligencia rendszerek esetleg már autonóm cselekvőképességgel rendelkezzenek, azaz amikor már a programozó ember szándékától független – akár saját, autonóm  –  etikai következtetéseket is képes lesz levonni saját kutatásai és elemzései nyomán.

3. Emberi méltóság és cél

A mesterséges intelligencia megkérdőjelezheti az emberi méltóságról és célról alkotott felfogásunkat. Például: kereszténykén bibliai-teológiai álláspont szerint az ember Isten képmására teremtetett, és ebből eredő értékekkel rendelkezik. A vallások alapértékei arra emlékeztetik a hívő embereket, hogy az ember létének célja, értelme Isten és egymás szeretete és szolgálata. függetlenül vallási hovatartozásunktól.

Ugyanakkor: miközben a mesterséges intelligencia az információ gazdag szolgáltatásával növelheti az emberi képességeket, azonban alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy ne értékelje le vagy dehumanizálja az embert, mint a teremtés individuális egységét. A mesterséges intelligenciát ezért olyan módon kell felhasználni, hogy kizárja a vallási-felekezeti, vagy bármiféle csoportérdekek szembeállítását.

4. Istentisztelet és közösséggyakorlás

A mesterséges intelligencia potenciálisan hatással lehet a vallási gyakorlatokra azáltal, hogy új módokat kínál az istentiszteleten és a közösségben való részvételre. Például a mesterséges intelligencia által működtetett virtuális „asszisztensek” vallási „útmutatást” nyújthatnak vagy megkönnyíthetik a digitális közösségek tevékenységének összehangolását.

Ugyanakkor: nem szabad megengedni, hogy a technológia helyettesítse a valódi emberi kapcsolatot, valamint az istentisztelet és a közösségnek a saját történelme során kiérlelt gyakorlatát, amely számos vallási hagyományban a szent iratok mellett– Isten kijelentéseként felfogott elemként, szintén – központi szerepet játszik.

5. Teológiai antropológia

A mesterséges intelligencia fejlődése kérdéseket vet fel az emberi létezés természetével, valamint az emberek és a gépek közötti kapcsolatot illetően. A vallások szent iratai, tanításai, hagyományai, legartikuláltabban a keresztyénség Bibliája, azt tanítja, hogy az ember különbözik a teremtés többi lényétől, mivel Isten képmására van formálva.

Ugyanakkor: miközben a mesterséges intelligencia következményeit vizsgáljuk, készségeit felhasználjuk, döntő fontosságú, hogy az embernek és az emberiségnek ez a domináns helye a teremtett világban – ne változzon, ne sérüljön, ugyanakkor egyben a teremtett világ más „alkotóelemeinek” jelentőségét se csökkentse, ellenkeuzőleg: segítsen abban, hogy az emberiség a maga helyét a teremtett világban, az univerzumban „társteremtményként” legyen képes értelmezni, annak minden, saját magára vonatkoztatott speciális adottságaival (istenképűség) és egyben kötelezettségével a többi teremtmény irányában.

6. Egy fontos részletkérdés: segíthet-e a MI vallási (általa hozzáférhető) dokumentumok jobb megértésében?

6.1. Előnyei

A mesterséges intelligencia többféle módon is segíthet ebben.

a)     Megkönnyítheti a szövegelemzést az adatbányászat, a nyelvi elemzés és az összehasonlító tanulmányok automatizált folyamatainak biztosításával.

b)    A mesterséges intelligencia algoritmusai segíthetnek az általa vizsgált szövegeken belüli minták, lexikai kapcsolatok és bonyolult szövegkapcsolatok azonosításában, értékes betekintést nyújtva a tudományos kutatóknak a nyelvi árnyalatokba és a tematikus koherenciába.

c)     A mesterséges intelligencia továbbá segíthet a történelmi és kulturális kontextualizálásban, lehetővé téve számunkra, hogy megértsük azt a társadalmi, politikai és vallási közeget, amelyben ezek a szövegek keletkeztek.

d)    Hatalmas mennyiségű történelmi adat elemzésével a mesterséges intelligencia megvilágíthatja a kulturális hátteret, egyben fényt deríthet bizonyos szövegek eredeti szándékára és jelentésére.

6.2. Korlátai

Bár a mesterséges intelligencia kétségtelenül új, technikai értelemben lenyűgöző eszközöket és perspektívákat kínálhat, alapvető fontosságú, hogy felismerjük korlátait a vallások szent szövegei, tanításai és hagyományai egyedi természetét, illetve azok gépi értelmezését illetően.

a)     Először is, alapvető fontosságú annak elismerése, hogy a vallások szent iratai, tanításait, hagyományait tartalmazó, a mesterséges intelligencia által is elérhető dokumentumai, mint például a Biblia, nem pusztán hétköznapi irodalmi művek, hanem a különböző vallási hagyományok hívei isteni (transzcendens) ihletésűnek tekintik azokat, amelyek időtlen, örökérvényű igazságokat tartalmaznak, és spirituális és erkölcsi tanításokat közvetítenek. Ezért a szent szövegek megértéséhez átfogó megközelítésre van szükség, amely túlmutat a puszta intellektuális, illetve bármiféle (főleg nyelvi) algoritmusokkal operáló elemzésen.

b)    A mesterséges intelligencia jelenleg főleg nyelvi algoritmusok alapján működik, és elsősorban a statisztikai elemzés vezérli. Hiányzik belőle a spirituális megkülönböztető képesség, az érzelmi intelligencia, valamint a vizsgált vallási anyagokban jelen lévő metafizikai és szimbolikus dimenziók értelmezésének képessége. A mesterséges intelligencia nehezen, szerintünk szinte sehogy nem tudja megragadni az értelmezés ezen összetett rétegeit és figyelmen kívül hagyja a szöveg felszíni jelentésén túl rejlő mélyebb spirituális igazságokat.

c)     Ráadásul a szent szövegek gyakran sokrétűek, és különböző hermeneutikai szinteken értelmezhetők, beleértve a szó szerinti, allegorikus, morális és anagógiai, azaz a vallásos/vallási források történeti értelmén túli szemléletet, azaz hogy meglássa, jelezze valamilyen magasabb, jelképes értelem jelenlétét.

III. Kitekintés

1.     A mesterséges intelligencia alkalmazásával a vallások szent szövegeinek, tanításainak hagyományainak jobb megértése terén fontos, hogy a holisztikus megközelítéssel éljünk, amely a mesterséges intelligencia eszközeinek és módszereinek használatát olyan hagyományos és bevált értelmezési módszerekkel kombinálja, mint az irodalmi elemzés, a történelmi kutatás és a teológiai reflexió. Ha a mesterséges intelligenciát eszközként ebbe a tágabb keretbe integráljuk, akkor kihasználhatjuk a képességeit, ugyanakkor továbbra is tudatában kell lennünk a vallási szent iratok, tanítások és hagyományok egyedi sajátosságainak.

2.    A mesterséges intelligenciának vallásokra gyakorolt hatása attól függ majd, hogyan fejlesztjük, használjuk és integráljuk azt a – transzcendens entitáshoz kötődő – vallásos világképbe és gyakorlatokba. Fontos, hogy a vallási közösségek árnyaltan gondolkodjanak, s összhangban maradjanak hitük alapvető értékeivel, valamint továbbra is szent irataikból, tanításaikból, hagyományaikból keressenek útmutatást gondolkodásukhoz, nézeteik interpretálásához, főleg a nem vallásos közeg előtt, s ennek fényében mindenkor kellő kritikával viszonyuljanak a technológiai fejlesztésekhez.

3.     Természetesen ezek a hatások csak a felszínt karcolják. A mesterséges intelligenciának a vallásra gyakorolt valós hatása sok tényezőtől függ, például a technológia fejlődésétől, a vallási közösségek reakciójától és a társadalmi környezettől. A változások gyorsasága és mértéke is kiszámíthatatlan, de az biztos, hogy az MI további fejlődése egyre több kérdést és kihívást fog felvetni a vallások világában.

A szerző TUKORALTAL.HUblogbejegyzése 2023. november 10-én.

A szerkesztő megjegyzése

Komlós Attila lelkész képzettségű író, szerkesztő, publicista sokáig egyházi tisztségeket töltött be, és a református sajtóban dolgozott. Szerepet vállalt a Magyarok Világszövetségében és az Anyanyelvi Konferenciában is, utóbbi kéthavi folyóiratának főszerkesztője volt. Nevével gyakran találkozhattunk a bukaresti A Hét hasábjain is. Újabb fontos témája a Mesterséges Intelligencia több – közte, mint fentebb látható, vallási – vonatkozása. (Legutóbbi írása játékosan illusztrálja az MI lélegzetállító, felmérhetetlen lehetőségeit.)
Az általa vezetett weboldalt így ajánlja az olvasó figyelmébe:

… ha még nem is színről-színre, de a homály eloszlatására törekedve, a valóságot tükrözve lássuk, merre halad a transzcendens vonzásától nem idegenkedő, ám egyben a szekuláris világkép sodrásának kettősségében élő világunk.