Vegyes érzésekkel figyelem az ellenzéki előválasztás első fordulójának utóéletét, az érzelmekkel teli posztokat és kommenteket, a legtöbb választókerületben győztes párt embereinek és szimpatizánsainak megnyilvánulásait, versenytársaik válaszait, s a már kiesettek utánlövéseit.
A fő bajom az, hogy nem tanultunk a múlt hibáiból: egymással vannak (vagyunk) elfoglalva, s nem a fő ellenféllel: a hatalomban megrészegült Orbán rezsimmel, manipulációival, féktelen osztogatásaival.
Nem vagyok ellene a korrekt visszalépéseknek és az értelmes megállapodásoknak. De ennek kapcsán bűn a bizonytalan, s csalódott, tehát leginkább megszólitandó szavazókat pártpolitikai indíttatású szövegekkel, egymás vélt vagy valós vétkeivel traktálni, s ezzel kétségeket ébreszteni, vajon képesek lesznek-e a demokratikus ellenzék politikai erői együtt kormányozni.
Ezzel az adok-kapokkal el lehet kedvetleníteni a választópolgárokat, le lehet járatni az előválasztást, mint az egész közvéleményt sikeresen tematizáló politikai innovációt. Ne tegyük! Legyünk visszafogottabbak! Hiszen csak közösen küldhetjük Orbánt arra a bizonyos történelmi szemétdombra.
Forrás: Újnépszabadság. A szerző volt népjóléti, majd egészségügyi miniszter.