Ezer éves tyúktojást találtak a Földközi-tengernél lévő tengerpart Izraelhez tartozó déli szakaszánál, a Javnében folyó ásatásokon rábukkantak egy világszinten is rendkívül ritka leletre. A tojást a bizánci korra(i. sz. 4-7. század) visszanyúló ipari területen, egy ősi zsidó településen, egy iszlámkori üstben találták. Azért maradt meg kiváló állapotban, mert puha szemétbe ágyazódott.
Perry Galnak, a kutatás vezetőjének magyarázata szerint ezen a területen mintegy 2300 éve, a hellenisztikus és római kor óta tartanak csirkét tojás- és húsfogyasztás céljából. A friss leletek elemzéséből az derült ki, hogy azok a 7. századból valók. Az pedig történelmi tény, hogy az arabok éppen ebben az időszakban, négy évvel Mohamed próféta halála után (632) hódították meg azt a területet, amit a Szentföldnek tekintünk, uralmuk pedig több mint négy évszázadon át tartott, amelynek során kalifáik először Damaszkuszból, majd Bagdadból és Egyiptomból gyakorolták a hatalmat.
Íme: a „tyúk vagy a tojás vita” meglepően új, történelmi, vallástörténeti megvilágításban: kik, mikor ettek a Szentföldön csirkét, tojást, akkádok, arabok, zsidók és mások – sémik vagy nem sémik, legyen bármi a vallásuk, nemzetiségük?
Vagyis a kérdések kérdése az, hogy ki van és ki nincs otthon ma a Szentföldön? A válasz józan megfontolással csak egy lehet: a 21. századból nézve mindegyikük őshonos! Ahogyan Árpád Ázsiából ideszakadt magyarjaiként is itthon vagyunk mi a Kárpát medencében – együtt mindazokkal, akik már előttünk itt éltek.
Más kiindulópont nem lehet, mint ennek a tudomásulvétele. Hogy békesség legyen végre az olajfák alatt. Bárki legyen is a miniszterelnöke Izraelnek és vezetője a palesztinok szervezeteinek…