Isten megáldjon mindnyájunkat! Áldja meg az Isten a keveseket: a szívből mélységesen jókat, akik számára az élet – bármi történjék a világban, körülöttük, velük – maga a belőlük áradó örök mosoly, szeretet, segítő szolgálat. Áldd meg Isten a nagy-nagy sokaságot: a mindennapjaikat gyarló módon élőket, akik többségünkben mi magunk vagyunk, tesszük, amit teszünk…
… élünk, ahogyan élünk és minden baj, gond, betegség ellenére is reménykedünk a jóban, miközben tudjuk, sokan a reménykedésre sem képesek.
Jusson emberjavító áldásod, Istenem, a többieknek is: a rosszaknak, a szívteleneknek, mások tudatos károkozóinak, hogy minél kevesebb bajt zúdítsanak embertársaikra!
Szeresd, áldjad meg, ösztönözd emberhez méltó cselekvésekre, Uram, az embert, az emberiséget, függetlenül kortól, nemtől, fajtól, foglalkozástól, a világról vallott hittől, mert ma minden korábbinál nagyobb szüksége van erre!
És tedd ezt, könyörgöm, ne csak Karácsonykor!
