Ha valamit bizonyít az, ami ezekben a napokban történik – egymás gyalázásától további pártocskák alakulásáig –, az nem több és nem kevesebb, mint az, hogy a magát demokratikusnak tekintő ellenzek csak egyetlen dologban egységes: saját közös sírját ássa. És – ha akarja, ha nem, ha hiszi, ha nem – hiába tekinti egy év múlva minden párt, pártocska majd önmagát saját halottjának úgy, hogy azért csak ő nem hibás, azt, ami történt, történik, a valóság – nemzeti tragédia.
„S a sírt, hol nemzet sűlyed el,
Népek veszik körül,
S az ember millióinak
Szemében gyászköny ül…”
Vagy még tovább romlik a közös hírünk a világban, s akkor az sem…
Magunkra vessünk!
A szerző blogbejegyzése 2024. március 17-én.
