Lehet másról írni, másra gondolni, mint arra, ami Ukrajnában történik? Megszakad minden más tárgyú érdeklődés, munka, „project”. Ugyanakkor: mit tehet az egyszál ember? Min segít az ideges kattintgatása a képernyőkkel szemben (okostelefon, tablet és e-book olvasó, attól függően, hogy leledzünk éppen). A koronavírus korszak alatt (elmúlt volna? aligha, de ez kit érdekel?) legalább, ha elszenvedője bezárkózott, maszkírozta magát, abba a hitbe ringathatta magát, hogy felelősen, netán hasznosan cselekszik. De „itt és most”? Mit ér, mit segít a szakadatlan „képben levés”? Talán éppen a képből kitűnés lenne hasznosabb – az egészség, s ezért/vele a közhangulat szempontjából.
A Múlt és Jövő szerkesztője, kiadója is csak a régi tűvel karcolgathatja a régi (lejárt?) lemezt: könyvet, folyóiratot ad ki, s próbálja azokat terjeszteni és propagálni. Ezt az ügyet nyomatja, lehet, monomániásan – s most motorikus tevékenységének „más távlatot ad a halál már”.
Hiszen az Ukrajna-vulkánból fölgomolygó halálos tüzek, gyilkosabban mint a pandémia vírusai adnak most új keretet, kontextust a gyakorlatnak, életszemléletnek, amiben fölnőtt – s amely most oly idejét múlttá vált. A jelenlegi izraeli tartózkodásom alatt két fontos találkozót bonyolítottam le, illetve folytattam – a koronavírus korszak ütötte lyuk bestoppolása szándékával.
Berényi Lászlóval, a tel-avivi követségünk kulturális attaséjával újraindítottuk a két éve elindított projectet: Szerzőnk-hősünk, a modern izraeli kultúra motorját berúgó Avigdor Hameiri születésének 130. évfordulóját megünnepelni. Itt, Izraelben, s nemcsak a helyi magyar közegben, hanem az egész izraeli szellemi élet megszólítása szándékával.
S ugyanezt a célt szolgálta Avigdor Hameiri unokája, Joni Shapiro és Hunyadi Zsombor közötti találkozó megszervezése Jeruzsálemben. A fiatal magyar kutató nemcsak a legújabb Hameiri mű fordítója és tudós értelmezője – de az ő kezében van letéve a nagy író (és a költőé kié lesz?) szellemi örökségének föltámasztása. Hiszen mára ő az egyedüli, aki avatottan tudja lefordítani Hameiri prózai munkásságát.
Joni Sapiróval sok mindent átbeszéltünk: újabb művek magyarra ültetését, a nála lévő dokumentumok lajstromozását és archívumba elhelyezését, s minderről – több kontinens archívumait átfogó – bibliográfia készítését. Mert, ha nem most, és nem mi – ez a roppant életművet az elfeledettség hullámsírjába süllyedés veszélyezteti.
De azért ….
Mórickának („Judeomán Mórickának”) mindenről az jut az eszébe, noha szerintem a „véletlennek” vagy a mórickai asszociációknak igen is van/lehet üzenetük.
Forrás: Múlt és Jövő Online
Avigdor Hame’iri (héberül: המאירי אביגדור), eredeti nevén Feuerstein Avigdor (Ódávidháza, 1890. szeptember 16. – Tel-Aviv, 1970. április 3.) Izrael-díjas magyar származású izraeli költő, emlékirat-, regény- és újságíró, novellista, műfordító, kabaréalapító, a modernizmus egyik első képviselője a palesztinai héber irodalomban. Magyar és héber nyelven egyaránt publikált. (Wikipédia)
