A globális felmelegedés hatásai drámaibbak lehetnek, mint azt korábban gondoltuk: egy friss tanulmány szerint a világ gazdasága 4 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés esetén összeomlás szélére sodródhat, az egy főre jutó jövedelmek pedig akár 40 százalékkal is visszaeshetnek. A tanulmány szerint a jelenlegi gazdasági modellek alábecsülik a klímaváltozás rendszerszintű hatásait, így a világ országai – köztük Magyarország is – súlyos gazdasági megrázkódtatások elé nézhetnek.
A globális felmelegedés nemcsak a hőmérőt, hanem a gazdasági mutatókat is vészesen feljebb tolja – vagy éppen lejjebb. Egy friss tanulmány szerint, amely az Environmental Research Letters folyóiratban jelent meg, már 4 Celsius-fokos felmelegedés esetén is 40 százalékkal eshet vissza az egy főre jutó globális jövedelem. Ez majdnem négyszerese a korábbi becsléseknek. A kutatás egy népszerű gazdasági modellt bővített ki a klímaváltozás okozta extrém események hatásainak pontosabb feltérképezése érdekében, és az eredmények minden korábbinál súlyosabb következményekre figyelmeztetnek – számolt be róla a Pénzcentrum.
Dr. Timothy Neal, a tanulmány vezető szerzője hangsúlyozta: a világ jelenlegi gazdasági rendszerei nem képesek kezelni a klímaváltozás okozta láncreakciókat. Egy áradás Délkelet-Ázsiában leállíthat egy kikötőt, amely hatással lehet egy német autógyárra vagy egy magyarországi bolthálózatra is – a globális gazdaság ilyen szinten összefonódott. A gazdasági veszteségek pedig már akkor is érzékelhetőek lennének, ha sikerülne 2 Celsius-fok alatt tartani a hőmérséklet-emelkedést: ebben az esetben is 16 százalékos jövedelemcsökkenéssel számolnak, szemben a korábbi, 1,4 százalékos becsléssel.
A kutatás különösen fontos figyelmeztetés Magyarország számára is, ahol az éghajlati szélsőségek már most komolyan sújtják a mezőgazdaságot, a vízgazdálkodást és az energiaellátást. A tanulmány szerzői szerint a jövőben nem az lesz a kérdés, hogyan gazdálkodjunk „okosabban”, hanem az, hogy egyáltalán fenntarthatóak maradnak-e a jelenlegi gazdasági rendszerek.
A korábbi gazdasági modellek abból indultak ki, hogy ha egy térségben ellehetetlenül például a termelés, azt más területek majd kompenzálják. Csakhogy a kutatók szerint ez a feltételezés már nem állja meg a helyét: a világ sokkal sérülékenyebb, az alkalmazkodás pedig lassabb és költségesebb, mint azt a modellek jelezték.
Az új előrejelzések szerint a globális átlaghőmérséklet akkor is legalább 2,1 Celsius-fokkal nőhet, ha minden ország teljesíti jelenlegi klímacéljait. A gazdasági hatások azonban nem lineárisan nőnek, hanem robbanásszerűen – ez pedig dominóhatást indíthat el az ellátási láncokban, az árupiacokon és a pénzügyi rendszerekben. A szélsőséges időjárás egyetlen eseménye – például egy hőhullám, áradás vagy vihar – képes lehet egész ágazatokat térdre kényszeríteni, különösen a sérülékeny infrastruktúrával rendelkező régiókban.
Frank Jotzo professzor, az Ausztrál Nemzeti Egyetem szakértője szerint a döntéshozók által használt integrált értékelési modellek (IAM) túlzottan leegyszerűsítik a valóságot, és gyakran nem számolnak az ökológiai, társadalmi és geopolitikai korlátokkal sem. Így túl optimista képet festenek a klímaváltozás kezelhetőségéről, miközben egyre világosabb, hogy a jelenlegi pálya a globális gazdasági rendszer alapjait is megrengetheti.
A tanulmány egyértelmű üzenete: a klímaváltozás elleni fellépés nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági kényszer is – ha most nem cselekszünk, a jövő nemcsak melegebb, hanem sokkal szegényebb is lesz.
Forrás: penzcentrum.hu, Propeller
