Karácsony előtti bejelentés, hivatkozás gazdasági okokra, letiltott cikkek egy másik magyar nyelvű portálon. A háttérben pedig a Fidesz.
Ha valaki felkeresi az Erdélyi Riport honlapját, ez a szöveg fogadja: „Az Erdélyi Riport kiadója, a kolozsvári székhelyű Progress Alapítvány karácsony előtt arról értesítette szerkesztőségünket, hogy 2017. január 1-től anyagi okok miatt határozatlan időre szünetelteti portálunk működtetését, a munkatársakkal pedig szerződést bont.” A 2002 óta létező nagyváradi lap a kevés erdélyi magyar sajtótermék egyike, amely bár két éve megszűnt mint hetilap, online formában továbbra is működött. Most úgy tűnik, ez sem megy tovább.
 Képünk illusztrációFotó: MTI |
„Karácsony előtti hétfőn kaptam egy telefonhívást, a kiadó vezetője nagyon röviden közölte, hogy az új évtől megszüntetik az Erdélyi Riportot. Azon a héten, ha jól emlékszem, csütörtökön felmentem Kolozsvárra, ahol egy ugyancsak nem túl hosszú beszélgetésen inkább technikai részletekről egyeztettünk, okokról nem különösképpen, és mivel nagyon közel volt a karácsony, én döntöttem úgy, hogy a kollégáknak csak az ünnepek után mondom el a helyzetet” – mondta a magyarnarancs.hu-nak a portál főszerkesztője, Szűcs László.
A lap munkatársai máig nem kaptak semmilyen hivatalos értesítést a megszűnésről, a főszerkesztőtől tudták meg, hogy 2017-től a kiadó nem tart igényt a munkájukra. Parászka Boróka (lapunk alkalmi szerzője), az Erdélyi Riport szerkesztője például úgy tudta meg a dolgot, hogy felhívta Szűcs Lászlót, mivel egyeztetni szerette volna a tématerveit. „Végighallgatta, s utána volt egy nagy csend, aztán mondta, hogy ez mind nagyon jó, de jövő hónaptól már nem vagyunk” – mesélte Parászka Boróka, aki ezután levelet is írt a kiadó vezetőjének, ám választ nem kapott. „Itt nemcsak arról van szó, hogy tovább működik-e egy portál, hanem hogy működhet-e tovább az utolsó magyar nyelvű erdélyi sajtófórumok egyike” – mondta.
A kiegyezés ára?
A kiadó „anyagi okokra” hivatkozott a főszerkesztőnek, ám úgy tudjuk, eddig soha nem jelezték a szerkesztőségnek, hogy változtatni kellene a működésen, vagy hogy elégedetlenek volnának az olvasottsággal. Az Erdélyi Riport szerkesztőségéből származó információink szerint azt viszont már korábban sem nézték jó szemmel a kiadónál, ha a lap cikkei a magyar kormány politikáját, különösen pedig a menekültkérdésben foganatosított intézkedéseit bírálták.
És hogy mindez miért szúrhatta a kiadó szemét? Az Erdélyi Riport kiadója az a Progress Alapítvány, amely – amint azt az Átlátszó Erdély kiderítette – tavalyelőtt 110 ezer eurót, közel 34 millió forintot kapott a Romániai Magyar Demokrata Szövetségtől (RMDSZ). A Fidesz pedig az erdélyi ellen-RMDSZ megszervezésének folyamatos kudarcai után belátta, hogy Romániában nem talál magának hatékonyabb végrehajtót a létező magyar pártnál. A decemberi romániai parlamenti választás előtt már az RMDSZ mellett kampányolt (míg korábban a Budapestről pénzelt erdélyi magyar szervezetek révén hosszú éveken át módszeresen gyöngítette az akkor még Markó Béla vezette RMDSZ-t). Az RMDSZ-nek erre a segítségre immár szüksége is van, mind politikai, mind anyagi értelemben. Akikkel beszéltünk, mind azt mondták: bár nincsenek konkrét bizonyítékaik arra, hogy ennek a kiegyezésnek a lap megszüntetése lett volna az egyik feltétele, de szerintük a hivatkozott gazdasági okoknál mindenképpen több van az Erdélyi Riport bezárása mögött.
Az alapítvány vezetője több mint fél éve amúgy az a Nagy-Debreczeni Hajnal, akiről korábban kiderült: úgy kap fizetést a Kolozsvári Rádiónál, hogy a szerkesztőségben nem sokszor látták. Nem mellesleg Nagy-Debreczeni Kelemen Hunor RMDSZ-elnök sajtótanácsosa. Pontosabban csak a volt sajtótanácsosa; amikor felhívtuk, közölte, hogy szerdai nappal lemond e tisztségéről.
Különös, hogy éppen az Erdélyi Riport megszüntetésével szinte egy időben, egy másik, szintén a Progress Alapítvány által fenntartott magyar nyelvű portálnál, a maszol.ro-nál is változások történtek: menesztették a Vélemény rovat vezetőjét, Ágoston Hugót, valamint Gál Máriát, a lap főmunkatársát. Ágoston azt írta ezzel kapcsolatban a kollégáinak küldött levelében: „Kétlem, hogy az RMDSZ-ről írott, gyakran útszéli módon kommentált cikkeink miatt kellett meneszteni minket – korábbi reakciók a legmagasabb szinteken, majd az utóbbi hónapok fejleményei inkább azt jelezték, hogy a magyar kormány antidemokratikus politikájának, legfőképpen lélekölő gyűlöletkampányának és a sajtóval való bánásmódjának, a Népszabadság megszüntetésének bírálata volt az ok.” Gál Máriának egy korábbi jegyzetét, amely Szijjártó Pétert bírálta, nem közölte a lap, mire petíciót indítottak decemberben – Parászka Boróka szerint Gál Mária kirúgása egyértelmű politikai gesztus volt. Ágoston és Gál menesztése miatt többen jelezték: nem kívánnak a továbbiakban írni a maszol.ro-ra.
Letiltott cikkek
Értesüléseink szerint korábban többször előfordult, hogy a maszol.ro szerkesztésébe a kiadó beleszólt, sőt maga Nagy-Debreczeni tiltott le cikkeket. Míg az Erdélyi Riportnál nem, a maszol.ro esetében gyakorlat volt, hogy egyes anyagokat előzetes „láttamozásra” kellett elküldeni. Utóbbi portál szerkesztősége egyébként egy épületben van az alapítvány irodájával, ahogy egyik forrásunk fogalmazott, „tíz méterre van a főszerkesztő irodája a Debreczeni Hajniétól”.
Megkérdeztük Nagy-Debreczeni Hajnalt, mi volt az oka az Erdélyi Riport megszüntetésének, és valóban tiltott-e le cikkeket. Szerinte „az elmúlt fél évben többszörösen próbáltak megoldásokat találni arra, hogy többen olvassák az Erdélyi Riport online változatát, és ezt folyamatosan jelezték is a szerkesztőség felé”. A főszerkesztő szerint ez nem így volt: „Ha bármikor azt mondta volna, hogy gyerekek, ez a látogatószám nem elég, feljebb kellene vinni, akkor tudtunk volna cselekedni, de hát soha nem volt ilyen. Amióta ő a kiadó vezetője, soha nem jött be a szerkesztőségbe” – mondta Szűcs László.
„A kiadó ilyen jellegű kérdéseiről én nem kívánnék önnel beszélni”
– mondta Nagy-Debreczeni azon kérdésünkre, hogy beleszóltak-e a szerkesztőségi munkába. A kiadó vezetője arról sem kívánt beszélni, miért nem hosszabbították meg Ágoston Hugó és Gál Mária szerződését, és arra sem kaptunk választ, hogy tiltott-e le cikkeket: „A maszol.ro-n olyan anyagok jelentek meg, amelyekre igény volt, és amelyeket a főszerkesztő, illetve a tartalommal foglalkozó kollégák kérték.” Nagy-Debreczeni „nagy butaságnak” nevezte azt, hogy a Fidesz–RMDSZ-kiegyezésnek és a portál megszüntetésének köze volna egymáshoz.
Közben az erdélyi magyar sajtó köreiben nyílt titok, hogy valószínűleg megszűnik az Erdély FM is, igaz, kedd este a rádió szerkesztősége közleményt adott ki, hogy „tudtuk szerint” nem szűnnek meg. Bár az Erdély FM nem a Progresshez kötődik, szintén egy RMDSZ-hez közeli alapítvány működteti.
Az Erdélyi Riport szerkesztősége azért küzd, hogy folytathassák a munkát: szeretnék megvásárolni a kiadói jogokat. Ezt a főszerkesztő már a decemberi egyeztetés során is kérte, és a kiadó vezetője akkor azt mondta, nem látja akadályát ennek. Nagy-Debreczeni Hajnal a magyarnarancs.hu-nak most azt mondta, a kiadónál többféle stratégiát próbálnak összeállítani, az Erdélyi Riportról nem mondtak le, azon gondolkodnak, hogy „milyen formában lehetne a portált érdekes, tartalmas online felületté tenni”. Mintha csak a Mediaworksnek a Népszabadság beszántása utáni közleményét olvasnánk. „Az biztos, hogy mi folytatni fogjuk” – mondta Parászka Boróka. Szűcs László pedig arról beszélt, hogy napokon vagy órákon belül találnak olyan felületet, ahol új név alatt megjelenhetnek.
Az Erdélyi Riportért mindenesetre Demény Péter költő, író petíciót indított, amelyet eddig közel 500-an írtak alá.
Megjelent a Magyar Narancs Főoldal rovatában 2017. január 5-én.
A szerkesztő megjegyzése
Számunkra nyilvánvaló, hogy a Maszol Vélemény rovatának „megtisztítása” – hat korábbi jegyzetíró távozott a lapalapító vezető publicistával együtt – politikai leszámolás volt, összefüggésben a Népszabadság három hónappal azelőtti megszüntetésével, amely ellen a jegyzetírók becsületesen, következetesen a sajtószabadság pártján állva tiltakoztak. A Kiadó év végéig volt kénytelen őrizni a látszatot, ezért várta meg a szerződések év végi lejártát.
Ha már az Erdélyi Riport akkor nagyobb publisitást kapott, említsük meg, hogy sikeresen megújult, Erport címmel jelenik meg, tudomásunk szerint a Communitas Alapítvány támogatásával, amelynek hét sajtószaktestületi tagja közül négy a MÚRE elnöke (volt).
