Aktuális téma: sokan aggódnak amiatt, hogy a kínai Sinopharm vakcina nem ad védettséget, mivel az oltásuk után elvégzett antitestgyorsteszt nem mutat jelentős ellenanyag-szintet. Kell-e 3. oltás, vagy a tesztekkel van a baj? Az Egészségkalauz cikke.
A nyugati vakcinákról sok publikus adat elérhető, hiszen számos kutatás foglalkozik azzal, hogy mikor kezd el a szervezet reagálni a védőoltásra. A Pfizer és a Moderna eddig elérhető védettségi adatairól itt olvashat. A kínai és az orosz vakcináról sajnos nincs ennyi információnk. Amit tudunk a kínai Sinopharm vakcináról, azt az ezzel oltó országok szakértőinek nyilatkozataiból (többnyire Pakisztán, Szerbia és az Egyesült Arab Emírségekről van szó) tudjuk kihámozni.
Mikortól ad védettséget a Sinopharm?
A Sinopharm eredeti tájékoztatása szerint a legnagyobb védettség a 2. oltás beadása után két héttel alakul ki. A gyártó eredetileg 79 százalékos hatékonyságot jelentett be. (Ezt a becslést a nemzetközi közösség nem ellenőrizte, mert a vizsgálat alapjául szolgáló adatokat és módszereket nem tették nyilvánosan hozzáférhetővé.)
Az Egyesült Arab Emirátusok kormánya a saját tapasztalatai alapján, amit sajtóközleményben hozott nyilvánnosságra – ennél is magasabb, 86 százalékos hatékonyságról számolt be.
A The Washinton Post egyik cikke szerint a Sinopharm 2. dózisának beadása után akár 21 nap is eltelhet, mire teljes mértékben kialakítja a védettséget.
A magyar OGYÉI tájékoztatásában ennyi áll: a védettséghez a 2. adag vakcina beadása szükséges, méghozzá az első oltás után 21-28 nappal.
Pakisztánban is Sinopharm vakcinával oltanak. Egy ottani orvos, dr. Javed Akram, a szövetségi kormány Covid-19-cel foglalkozó tudományos munkacsoportjának tagja és az Egészségtudományi Egyetem rektorhelyettese úgy nyilatkozott, hogy nem ritka, hogy az emberek közvetlenül az oltás után megfertőződnek. Ennek az lehet a magyarázata, hogy az antitestek az első oltás után öt-hét nappal kezdenek fejlődni, két hét múlva jutnak el antitestek a védelmi szintig, de 28 napba telik az optimális szint elérése.
„Ennek ellenére nem mondható el, hogy bárki, akit beoltottak teljes mértékben védett lenne a vírusoktól, mivel egyetlen vakcina sem rendelkezik 100 százalékos hatékonysággal. A 80% körüli hatékonysági arány a Sinopharm esetében azt jelenti, hogy egy ember, annak ellenére, hogy megkapta mindkét oltását, megfertőződhet a vírussal fertőződhet, de enyhébb tünetek jelentkeznek nála” – jelentette ki.
Az Emirátusokban, ahol a Sinopharm a fő alkalmazott oltások között van, a szakértők szintén megerősítik Akram doktor álláspontját.
„Ahhoz, hogy az oltások felépítsék az immunitást, néhány hétre van szükség a második adag beadása után” – mondta Dr. Muhammed Shafeeq, az al-Qusais-i Aster kórház pulmonológus szakorvosa.
Dr. Anthony Thomas, a Prime Healthcare Group diagnosztikai részlegének igazgatója és patológusa szintén megjegyezte, hogy „a Sinopharm vakcina hatékonysága 75 és 85 százalék között változik, és így az immunitás nem mindenki számára biztosított”. Ez a hatékonysági ráta ugyanis azt jelenti, hogy van esély arra, hogy minden öt beoltott emberből egy továbbra sem lesz védve.
Más oltásoknál sincs teljesen száz százalékos védettség. Például a Moderna és a Pfizer esetében, amelyek nagyobb hatékonysággal, közel 95%-kal rendelkeznek, minden 20 emberből egy továbbra is védtelen marad.
Nem is termelődik antitest a kínai vakcinával való oltás után?
Ahol már széles körben alkalmazzák a Sinopharm vakcinát, számos esetben a második oltás után sem keletkezik hatékony védettség. Ilyen hírek érkeztek például az Egyesült Arab Emirátusokból vagy Szerbiából. Magyarországon is hírt adott a telex.hu nemrég arról, hogy olvasók a kínai vakcináció után antitestgyorstesztet végeztek és aggódnak, mivel a teszt nem mutatott ki jelentős antitest-szintet.
Először is érdemes tisztázni, mit nevezünk immunitásnak és antitestnek. Az immunitás elérésében ugyanis számos sejt résztvesz, az immunvédelemnek alapvetően ezek a fő támogatói:
- Antitestek: a vérben keringő fehérjék, felismerik az idegen anyagokat, például a vírusokat, és semlegesítik azokat
- Segítő T-sejtek: segítenek a kórokozók felismerésében.
- Gyilkos T-sejtek: elpusztítják a kórokozókat.
- B-sejtek: új antitesteket termelnek, amikor a szervezetnek szüksége van rájuk.
Ahogy korábban megírtuk COVID-19-ből felgyógyult vagy azon tünetmentesen átesett emberek vérében mind a négy összetevő jelen lehet – eltérő mennyiségben. Hogy ez mit jelent az immunválasz szempontjából, és meddig tart az immunitás, még nem világos a kutatók számára sem, ezért erre a fertőzés utáni védettségre sem lehet hosszú távon alapozni.
Mi a helyzet a beoltottak antitestjeivel?
Jogos elvárás a beoltottak részéről, hogy megtudják, védettek-e a COVID-19-cel szemben. Sokan vásárolnak erre a célra antitestgyorstesztet, de sajnos ezek a tesztek nem adnak megbízható eredményt. Miért? Mert a gyorstesztek nem alkalmasak a vakcinák hatásának kimutatására, ezért aki erre próbálja használni őket téves következtetésre juthat. A tesztek ugyanis nem feltétlenül azt az antitestet vizsgálják, amit kellene, de az is lehet, hogy nem elég érzékeny a tesztelő módszer, és ahogy fent láttuk, legalább 4-féle összetevőt kellene vizsgálniuk. Van olyan gyorsteszt, amely a koronavírus N-fehérjéje ellen termelődő antitesteket mutatja ki, miközben a vakcina az S-fehérje – azaz a tüskefehérje – elleni antitestek termelődését indítja be.
Számos külföldi szakértői cikk felhívja a figyelmet arra is, hogy jelenleg az antitest megfelelő mennyiségéről, összetételéről és kimutathatóságáról sincs tudományos konszenzus, ezért óva intenek mindenkit attól, hogy saját maguk otthon egy gyorsteszt eredménye után értelmezzék a védettségüket.
Sokan összezavarodtak, mert nem tudják, hogy melyik antitest-tesztet kellene elvégezni a védettség kimutatásához – mondja Amesh A. Adalja, a Johns Hopkins Egészségbiztonsági Központ fertőző betegségek vezető tudósa. „Nem akarjuk, hogy az emberek pánikba essenek, azt gondolva, hogy nincsenek védve, mert az antitest-teszt nem úgy alakult, ahogy szerették volna” – mondja és kiemeli, hogy az immunrendszernek nem csak egy karja van. Az oltás után keletkező antitestek mellett az emberek T-sejt immunitást is létrehoznak, ami ugyanolyan fontos lehet a SARS-CoV-2 vírus eltávolításában, de nehezebben mérhető.
Milyen antitestszám volna elvárható oltás után?
Ez is fogas kérdés, miután hivatalos -tól-ig adatok az immunitás eléréséhez nem állnak rendelkezésre.
Egy korábbi cikkben, amely az Emirátusok tapasztalatait taglalta a Sinopharm vakcinával kapcsolatban, olvasható néhány adat az S-fehérje elleni antitest-értékekkel kapcsolatban.
Eszerint „akkor pozitív az eredmény az S-fehérje elleni antitestekre, ha a teszt milliliterenként15 tetszőleges egység (arbitrary units, AU) feletti értéket mutat. A Sinopharm vakcinák esetébe ez az érték 50AU/ml és 150AU/ml közötti” – írják.
Borzolta a kedélyeket, hogy az Egyesült Arab Emirátusokban és Szerbiában is kiderült jónéhány emberről, hogy a Sinopharm vakcina két adagját követően nem termeltek Covid-19 elleni antitesteket. Az Emirátusokból érkező hírekből nem derül ki, hogy a beoltottak mekkora hányadánál lehet szükség további oltásra. Szerbiában néhány tucatnyi esetről beszélnek. Ott, ahol van elegendő vakcina, most felajánlják a harmadik, „emlékeztető” oltás felvételét.
Mérni kellene az antitest-szintet!
Egyelőre nincs ok annak feltételezésére, hogy a Sinopharm vakcina az oltottak többségénél ne lenne hatásos. Ugyanakkor nincs is publikus információ arról, hogy mérnék idehaza az oltások hatékonyságát.
Sarkadi Balázs, akadémikus, orvos-biológus a hvg.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy kutatást kellene indítani Magyarországon, hogy kiderüljön, a kínai Sinopharm vakcinával oltott emberek közül hányan és milyen mértékben szereznek immunitást a koronavírus-fertőzés ellen. Ha kiderül, hogy jelentős azoknak a pácienseknek a száma, akiknél nem hatékony, nem okoz védettséget, akkor ez hamis biztonságérzést okoz az oltottaknál, és csökkenti a nyáj-immunitás kialakulásának lehetőségét, veszélyezteti a járvány kezelését.
Sarkadi professzor az alábbi vizsgálatokat javasolja a Sinopharm vakcinával oltottaknál:
1. az anti-COVID antitest szintet először egy alkalmas gyorsteszttel (pl. a Cellex antiS/N, IgM és IgG teszt), majd
2. a gyorstesztben negatív eredményt adó személyeknél el kellene végezni a mennyiségi antitest mérést,
3. a fenti mérésekben negatív eredményt adó esetekben el kellene végezni a megfelelő tesztet a sejtes immunválasz felmérésére.
Miért nem lehet megfelelő ellenanyag-szintünk oltás után?
„Lehetséges oltásokat kapni, és nem alakulnak ki antitestek. Ez lehet az egyén immunrendszerének kudarca a vakcinára való reagálásban és az antitestválaszok létrehozásában – mondja doktor Sydney Ramirez, aki fertőző betegségek kutatója a Kaliforniai San Diego Egyetemen és a La Jolla Immunológiai Intézetben.
Hozzáteszi, hogy bizonyos esetekben az egyénnek specifikus immunrendszeri problémája lehet, amely nem teszi lehetővé az oltásokra való reagálást. Ennek oka lehet a B-sejtjeikkel vagy a segítő T-sejtekkel kapcsolatos probléma.
„Tekintettel az antitest tesztek értelmezésével kapcsolatos nehézségekre és arra, hogy még nem tudjuk, hogy az oltás utáni specifikus antitestszint képes-e megjósolni a védelmet, nehéz lenne végleges következtetéseket levonni” – mondja Dr. Ramirez.
A jövőben az orvosok javasolhatnak további emlékeztető oltásokat azok számára, akiknek nem volt olyan robusztus antitest-válaszuk – de a korlátozott oltóanyag-kínálat miatt ez a legtöbb helyen nem lehetséges.
Sarkadi professzor azt ajánlja, hogy akinél kiderül, hogy a Sinopharm vakcinával való oltás után nincs megfelelő védettség, azokat újra kellene oltani Pfizer–BionTech vagy Moderna vakcinával – írja a hvg.hu.
Merkely Béla. a Semmelweis Egyetem rektora a Népszavának úgy nyilatkozott, hogy mivel a helyzet gyorsan változik, ezért a nyár előtt nem jelentene többletinformációt egy újabb nagyszabású reprezentatív vizsgálat. A kínai vakcina hatásosságával kapcsolatban felmerült kérdések kapcsán ugyanakkor megjegyezte, hogy ősszel egy, a védettséget figyelő, vagyis az antitest kimutatására irányuló vizsgálatot kezdeményez majd az egyetem.
Ez is érdekelheti:
