(Forrás: reuters) Az ENSZ Közgyűlése mellett szervezett klímacsúcson Kína ismertette több ország bejelentéseit az új nemzeti klímatervükről. Hszi Csin-ping kínai elnök élő videóüzenetben közölte: országa 2035-ig 7–10 százalékkal csökkenti üvegházhatású gázkibocsátását a korábbi csúcsértékhez képest, és tíz éven belül hatszorosára növeli a nap- és szélenergia kapacitását a 2020-as szinthez mérve. Ez azt jelentené, hogy a nem fosszilis energiaforrások aránya a kínai energiatermelésben meghaladja majd a 30 százalékot.
Ez az első alkalom, hogy a világ legnagyobb kibocsátója kifejezetten a csökkentést tűzi ki célul, nem csupán a növekedés mérséklését. A szakértők ugyanakkor csalódottságukat fejezték ki, mert sokan legalább 30 százalékos vállalást vártak volna, összhangban Peking 2060-ra kitűzött nettó zéró emissziós céljával.
Hszi Csin-ping beszédében burkoltan bírálta az Egyesült Államokat, amely Donald Trump elnök döntése nyomán ismételten kivonul a párizsi klímaegyezményből. „A zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású átalakulás korunk fő iránya. Annak ellenére, hogy egyes országok szembemennek ezzel a trenddel, a nemzetközi közösségnek ki kell tartania, rendíthetetlenül cselekednie kell és nem szabad lankadnia” – mondta a kínai elnök.
Trump keddi ENSZ-beszédében élesen támadta a klímatudományt, „átverésnek” nevezve a globális felmelegedésről szóló konszenzust, a kutatókat „ostobának” titulálva. Az amerikai elnök bírálta az EU-t és Kínát is, amiért „illúziókra” alapozva tisztaenergia-technológiákat fejlesztenek.
A döntés geopolitikai súlyát mutatja, hogy az Egyesült Államok a világ legnagyobb történelmi kibocsátója, jelenleg pedig a második legnagyobb, Kína mögött. Ian Bremmer amerikai politológus szerint Trump klímaszkepticizmusa gyakorlatilag átengedte a poszt-karbon gazdaság kiépítésének piacát Kínának. „Az USA egy petroállamként a fosszilis energiában erős, de ezzel Kína egyedüli elektroállammá válhat – ami éppen az ellenkezője annak, amit Trump hirdet: Amerika naggyá tételének” – fogalmazott.
A szakértők rámutatnak: Kína megújulóenergia-ipara az elmúlt években világelsővé vált. 2023-ban például a globális napelem-termelés több mint 80 százaléka Kínában történt, és az elektromos autók piacán is vezető szerepet szerzett. Mindezek fényében Li Shuo, az Asia Society klímakutató központjának igazgatója „visszafogott és óvatos” lépésként értékelte Peking új célkitűzését. „Ez megfelel Kína politikai hagyományainak, ugyanakkor elfedi a valós gazdasági dinamikát, amely gyorsabb átállást is lehetővé tenne” – mondta. A klímaváltozás elleni küzdelem így egyre inkább nagyhatalmi versennyé válik: míg az Egyesült Államok belpolitikai viták miatt visszalép, Kína – bár lassabban a vártnál – a jövő energiagazdaságának központi szereplőjévé építi magát.
